Egy alkalommal Daczi Zsolt felhívott, hogy valamikor felugrana beszélgetni egy kicsit, ha van időm. Megdumáltuk, jött. Volt vele egy lány, akit nem ismertem – kicsi, tőrékeny, csendes -, gondoltam, barátnő minőségben van jelen.  Mivel a látogatás céljával nem voltam tisztában, egy idő után mondtam Zsoltinak, hogy örömmel csacsogok vele bármiről, de munkáról semmi esetre sem, mert épp annyi munkát vállaltam, amennyit tiszta lelkiismerettel teljesíteni tudok, több nem fér bele. Zsolt – aki egyébként az egyik legjobb rock-gitáros, akit valaha ismertem -, mosolygott, és azt mondta, valóban hozott egy anyagot, amit örömmel megmutatna. Mondtam: jó, de nem igazán érdekel, legfeljebb akkor, ha mondjuk személyesen Janis Joplin jelentkezne.  De azért hallgassuk háttérzeneként, miközben dumálunk. Hallgattuk háttérzeneként. Egy ideig. Mert egyszer csak megkérdeztem, hogy jézusom!, ki énekel. Mondta a lány, hogy ő. Hoppá. Kezdtem figyelni. Jók a nóták. Ki írta? Mondta a lány, hogy ő. Jól szólnak, ki hangszerelte? Mondta a lány, hogy ő. Nadehát angolul van énekelve, és értelmesek a szövegek. Mondta a lány, hogy ő. Meg még a vokálok is, meg a hangszerek nagy része is. Szóval kb. fél óra alatt beleszerettem. Szeretném segíteni őt, ahogy csak tudom. Bár most nagyon nem egyszerű.

Zsolti! Itt a földön megható tisztelettel és szeretettel figyelt rád a fiam, amikor néhány trükköt mutattál neki a gitáron. Ugye most odefenn is barátok vagytok, és ugye tanítod őt ott is?

1. Lebeg, de nem süllyed el   (zenék: Dobozy D. és Daczi Zsolt)
2. A jóban és a rosszban
3. Árnyék a Holdról
4. Felfelé a folyón
5. Számíthatsz rám
6. Túlélésre játszani
7. Felhő
8. Ha látlak még

A dalcímekre kattintva olvasható a szöveg. Ha egyben szeretné látni a lemez összes szövegét, akkor ide klikk.