Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Angyal vagy démon

Démon és angyal.
Mind a kettőt kaptam.
Egy személyben járt minden ellentét.
Szépen volt romlott,
és gonoszul volt szép.
Összerak, hogy máshogy tépjen szét.
És én már sose tudom meg,
tudja majd a mindentudó,
melyik volt az igazi arca.
Rossz volt, de szeretni jó.

Angyal vagy démon.
Bennem vagyok bizonytalan.
Angyal vagy démon.
Látod, én is egyszerre voltam
félig rossz, félig jó.
Épp úgy, ahogy bárki más is.
Mind mindegy.
Egy számít.
Te, holnap, tudsz-e szeretni még?

Démon és angyal.
Minden voltam már.
Itt vagyok, hogy újból kitalálj.
Mert én már sose tudom meg,
tudja majd a mindentudó,
melyik volt az igazi arcom.
Melyik volt a szeretni jó?

Angyal vagy démon.
Bennem vagyok bizonytalan.
Angyal vagy démon.
Látod, én is egyszerre voltam
félig rossz, félig jó.
Épp úgy, ahogy bárki más is.
Mind mindegy.
Egy számít.
Te, holnap, tudsz-e szeretni még?
Angyal vagy démon.
Bennem vagyok bizonytalan.
Angyal vagy démon.
Látod, én is egyszerre voltam
félig rossz, félig jó.
Épp úgy, ahogy bárki más is.
Mind mindegy.
Egy számít.
Te, holnap, fogsz-e szeretni még?

Hozzászólok