Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Nincs szivárvány

Nem rossz, nem jó. Vándorvér.
Megyünk, csak mert ott az út.
Keresünk egy nem tudom, mit, míg egy napon
rájövünk, az nincs is sehol.
Valamiért mégis menni kell még tovább.
Hova is? Minek is?
Mire jó?

És nincs szivárvány.
Fénycseppek vannak.
Mindig becsapnak,
bármerre nézz.
És nincs szivárvány.
Káprázat van csak.
Egyszerre vagy nagy
és parányi rész.
Részben egész.
Egészben rész.

Nincs rossz és jó, csak változás.
Itt vagyunk és itt az út.
Keresünk, mert hátha mégis jön valami más.
Nem lehet mindig ugyanúgy.
(De) nincs megváltás.
Nem túl nehéz.
Voltunk, és kész.

És nincs szivárvány.
Fénycseppek vannak.
Mindig becsapnak,
bármerre nézz.
És nincs szivárvány.
Káprázat van csak.
Egyszerre vagy nagy
és parányi rész.

Szeress úgy, ahogy jó.
Vagy csak úgy, ahogy majdnem jó.
Szeress még.

Nincs szivárvány.
Képzelet van még, semmi más.
Nincs szivárvány.
Mindegy, mit hittél. Bármit vártál,
nincs szivárvány.
Nincs szivárvány.
Azért ha látod, öleld át.

Hozzászólok