Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Bárhová magaddal viszel

Borul a világ. Nem értem.
Valahogyan képzelem, nem úgy van mégsem.
Szabad akarat a levesben.
Nincs menekülés Hatalmad van, érzem.

Bárhová magaddal viszel.
Nincs esély ellenállni sem.
Akkor is, ha nem vagy itt, akkor is, ha nem akarom,
elvarázsolsz. Hogyan, nem tudom.

Le se tagadom, legyőztél.
Mosolyogva buktam el, ahogy már százszor.
És itt jön a csavar az egészben.
Ez a mese is szólhat valami másról.

Bárhová magaddal viszel.
Dalokban így rejtőztem el.
És akkor is, ha nem akarod, már minden napodban ott vagyok.
Ez pedig az én varázslatom.

Csak megfordul az egész, és megy is tovább.
Varázsolj el, hogy varázslatot küldjek rád.

Bárhová magaddal viszel.
Nincs esély ellenállni sem.
Akkor is, ha nem vagy itt, akkor is, ha nem akarom,
elvarázsolsz. Hogyan, nem tudom.
Bárhová magaddal viszel.
Dalokban így rejtőztem el.
És akkor is, ha nem akarod, már minden napodban ott vagyok.
Ez pedig az én varázslatom.

Hozzászólok