Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Valami azt súgja, hogy vége

Valamit el kell mondanom.
Valami azt súgja, hogy vége.
Tudom, így váratlan nagyon.
De ugye nem haragszol érte?
 Néhány kicsi jel.
 Többnyire az ember rálegyint.
 Csak félig hiszi el,
 de érkezik egy pont, amikor menni kell.  

Lehetne úgy tennünk, tudom,
mint aki semmit nem vesz észre,
de tovább nem titkolhatom,
valami azt súgja, hogy vége.
 Néhány kicsi jel.
 Meglehet, hogy mind, mind semmiség,
 csak én vagyok ilyen.
 Érzékenyebb, mint az átlag, úgy hiszem.

Lehet, ez a rúzsnyom az arcodon,
vagy az, hogy eltűnsz egy-egy hétre.
Komolyan mondom, nem tudom.
De valami azt súgja, hogy vége.    

 Néhány buta tény.
 Jelzi azt, hogy nincs már minden úgy,
 mint az elején.
 Kár tagadni. Látod, úgyis érzem én.

Idegen képek az asztalon
Idegen arcok évről évre
Meg ez a nő is az ágyamon.
Valami azt súgja, hogy vége.
 
 Néhány kicsi jel.
 De az ember néha gyönge szerkezet,
 nem mindent bír el.
 Érkezik egy pont, amikor dönteni kell.

Nekem se könnyű, megértheted,
de valami azt súgja, hogy vége…

Hernádi Judit

Hozzászólok