Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Nyolc napon belül

Hangyaboly az utcán.
Senki senkinek senkije.
Az árkádok alatt újságot árul egy lány.
A titokzatos vírus
a mosolyában érkezik.
Ha kővé válok, akkor is megtalál.

És nyolc napon belül gyógyuló szerelem
a történet vége.
Megint egy nyolc napon belül gyógyuló szerelem
nem hagy élve.  

Elkapom a ritmust.
Nincsenek ma holnapok.
A hullámhosszra ráhangoltam már.
Nem mondhatsz újat nekem.
Tudom jól, hogy hol vagyok,
de láthatod, hogy van ami hat még rám.
Fogadj rá, hogy újból
egy nyolc napon belül gyógyuló szerelem
a történet vége.
Megint egy nyolc napon belül gyógyuló esemény.
Ez nem megy vérre.

Fogadok, nyolc napon belül gyógyuló kaland
a történet vége.
Ez is egy nyolc napon belül gyógyuló szerelem.
Csak nem hagy élve.  

Délután egy angyal bújt hozzám.
Az éj során egy ördög rontott rám.

És nyolc napon belül gyógyuló szerelem
a történet vége.
Megint egy nyolc napon belül gyógyuló szerelem
nem hagy élve.

Hozzászólok