Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Sasok és angyalok

Audio clip: Adobe Flash Player (version 9 or above) is required to play this audio clip. Download the latest version here. You also need to have JavaScript enabled in your browser.

Én már nem hazudnék
sem másnak, sem neked.
De értek már néhány dolgot,
s tudom jól, hogy nem lehet.
Mert azt hinnéd, ha szárnyaim látod,
mégis vannak angyalok,
és félek, a lelked is összetörne,
ha megtudnád, hogy csak sas vagyok.
Minden szerelmem már
csak a, csak a, csak a tiéd lesz,
de kérlek, meg ne próbáld
azt hinni, hogy engem megkötözhetsz.
Ha látod rajtam, hogy repülni vágyom,
engedj szabadon.
Engedj szabadon!
ENGEDJ SZABADON!  

Már nem hagynálak el
a földön semmiért,
de a kalitkákba én már nem férek be.
Bár csak értenéd.
Ha hív az ég, és vár az ég, és kér az ég,
a szívem megdobog.
Ha visszahúzol engem,
azonnal meghalok.
Minden érzésem már
csak a, csak a, csak a tiéd lesz,
de kérlek, meg ne próbáld
azt hinni, hogy engem megkötözhetsz.
Ha látod rajtam, hogy repülni vágyom,
engedj szabadon.
Engedj szabadon!
ENGEDJ SZABADON!  

Értsd meg, én úgy szeretlek,
akár az életem.
Ha repülni, szállni vágyom is néha,
mindig visszaérkezem.
Ne is kívánd soha, hogy megváltozzam
mert én már nem tudok.
Romlott, gonosz, őrült angyal lennék,
de királyi sas vagyok.
Minden gondolatom már
csak a, csak a, csak a tiéd lesz,
de kérlek, meg ne próbáld
azt hinni, hogy engem megkötözhetsz.
Ha látod rajtam, hogy repülni vágyom,
engedj szabadon.
Engedj szabadon!
ENGEDJ SZABADON!

Hozzászólok