Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Az áldozat

Akire vártál, sohasem jött el.
Akihez jöttél, sohasem várt.
Lehet, hogy volt, aki szeretett volna.
Ebben a dzsungelben nem akadt rád.
Amikor végképp egyedül voltál,
mentél az utcán és sikítottál.
Valahol legalább nyíljon egy ajtó.
Valaki legalább gyűlöljön már!  

Ismerem én is egy ideje már.
Jól tudom én is, mocskosul fáj.  

Aki áldozat, az áldozat,
és az áldozat mindig az is marad.
Aki áldozat, az áldozat,
és ha egyszer az, mindig az is marad.  

Amikor mélyen vagy, csakis az éltet,
hogy egyszer eljön a te napod is.
És közben írják a vesztesek könyvét.
Valahol ott van a te neved is.  

Értem ezt én is egy ideje már.
Jól tudom én is, mocskosul fáj.  

Aki áldozat, az áldozat,
és az áldozat mindig az is marad.
Aki áldozat, az áldozat,
és ha egyszer az, mindig az is marad.

Hozzászólok