Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Bízd rám magam!

Audio clip: Adobe Flash Player (version 9 or above) is required to play this audio clip. Download the latest version here. You also need to have JavaScript enabled in your browser.

Hogy mondjam el, csak így magunk között,
hogy hullik szét a lánc, ami összeköt?
Már nem futok hozzád, hogyha bánt, ami bánt.
Már nem te adsz erőt, hogyha kell.  

Elfordultál, hiába kértelek.
És nem jött jel, hogy tudsz, hogy látsz-e még.
Itt tépnek az idők, de ha félelem szed is szét,
már nem futok hozzád semmiképp.  

Bízd rám magam.
Valahogy lássam már, mennyit érek
így nélküled.
Egyedül. Én.
Ne szeress, ha nem tudsz.
Bízd rám magam.
Valahogy értsem már, mennyi értelme van még,
ha van,
ha vagyok még.  

Most úgy segíts, hogy már ne segíts.
És azt se úgy, hogy majd visszakérd.
Most tépnek az idők, de ha félelem szed is szét,
már nem futok hozzád semmiért.  

Bízd rám magam.
Valahogy lássam már, mennyit érek
így nélküled.
Egyedül. Én.
Bízd rám magam.
Valahogy értsem már, mennyi értelme van még,
ha van,
ha vagyok még.

Hozzászólok