Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Ne a pénz

Rabolni nem tudok és nem akarok.
Koldulni, kérni – büszke vagyok.
Ha nem telik rá, nem eszem két napig,
de ha nincs hova menned,
én nem hagylak itt.

Sokáig vártam, hogy észre vedd,
ez nem olyan harc, ami vérre megy.
Ha nekem a jobb, neked is kérek egy sört,
és elmúlik úgyis, ami összetört.  

Nem a pénz, a pénz, a pénz
dönti el, hogy mennyit érsz.
Ne a pénz mondja meg, merre mész.
Rontson el
bármi más,
soha ne a pénz.  

Délelőtt gyógyítom az éjszakát.
A sorsomra bízom a délutánt.
Az este, ha jó, úgyis hoz valakit,
de ha nincs hova menned,
én nem hagylak itt.

Keserűbb lettem, de nem butább.
Nincs olyan pont, ahol nincs tovább.
Megtörhet minden, ami létezik,
de ha nincs hova menned,
én nem hagylak itt.  

Nem a pénz, a pénz, a pénz
dönti el, hogy mennyit érsz.
Ne a pénz mondja meg, merre mész.
Rontson el bármi más,
soha ne a pénz!
Nem a pénz mondja meg, mennyit érsz.
Nem a pénz dönti el, mennyit érsz.
Ne a pénz mondja meg, merre mész.
Rontson el, ami kell,
de soha ne a pénz!

Hozzászólok