Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Baleset, hogy blues

Csupa napfény az élet.
Csak tánc és ragyogás.
Csupa felhőtlen ünnep,
és soha nem lesz más.
 És mindig lesz párod,
 hogyha valahol ágyba bújsz.
 És ha dal kell, az is itt van.
 Az csak baleset, hogy blues.  

És az utcák is őrzik
az otthon melegét.
És mindenki gazdag,
és aki él, az szép.
 És mindenki kedves.
 Lassan magad is megjavulsz.
 És ha néha dallal alszol,
 az csak baleset, hogy blues.  

Kívánj jó éjszakát.
Ne félj, itt vigyáznak rád.
És ha ennél is van még tovább,
még tovább szépül a világ.
Kívánj jó éjszakát,
és ne nézd, hogy változik át.
Ahogy múlik a zaj, még egy dalt tanulsz.
Az csak baleset, hogy blues.
Az csak baleset, hogy blues.

Hozzászólok