Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

A színpad sosem üres

Ne várd, hogy jön a nagy ász,
a titokzatos varázsló,
kimond egy mágikus szót
és máris minden megint jó.
 Ha van titok, ami följebb emel,
 és él, aki tudja,
 soha nem mondja el.  

Ne várd, hogy megkapod azt
egy daltól, amit szeretnél.
Ma már egy egyszerű ritmus is
fontosabb a szövegnél.
 Kezed, ha nyújtod, mire ideér, már
 nem én fogom át.
 Majd egy holnapi sztár.     

Nagy az út. Ne keress,
  ha eltűnök egy dal közepén.
  Zene volt, zene lesz.
  Legfeljebb már nem az enyém.
  A színpad sosem üres.
  Minden napra akad egy show.
  Lesz majd, akit szeress.
  A jegy már megváltható.  

Ne hidd, bárki is jön,
hogy érted van és neked szól.
Sosem az őszinteség,
csak az annak hangzó fizet jól.
 Hogy láss, hogy érezz,
 hogy legyen varázs,
 hazudtam én is.
 Csak máshogy, mint más.     

Nagy az út. Ne keress,
  ha eltűnök egy dal közepén.
  Zene volt, zene lesz.
  Legfeljebb már nem az enyém.
  A színpad sosem üres.
  Minden napra akad egy show.
  Lesz majd, akit szeress.
  A jegy már megváltható.
  
  A színpad sosem üres.
  Minden napra akad egy show.
  Lesz majd, akit szeress.
  Ahogy és ameddig jó.

Hozzászólok