Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Jazztestvér

Audio clip: Adobe Flash Player (version 9 or above) is required to play this audio clip. Download the latest version here. You also need to have JavaScript enabled in your browser.

Sokan úgy hívják, Jazztestvér.
A dolgairól ezer legenda él.
Mondják róla, ha józan volna,
ma is sztár lenne még,
és nem csak emlék.  

Mikor híres volt, bámulták,
és varázslat volt, ha a színpadon állt.
Néha lázadt, azt mondta, fáradt,
egyszer végleg kiég,
és nincs bocsánat.  

Ha néha látom őt, megszólítom.
Gyere, utazzunk az időben, úgy mint valamikor.
Én majd az évszámokat,
te meg, ahogyan jönnek, a dalokat mondd.
Igen, az volt a szép, mikor együtt zenélt
pár ilyen régi bolond.
Nincs gond.  

Talán újra összejövünk egy szép nap.
Leporolja más is a hangszerét,
és magunknak, vagy bárkinek, akit ilyesmi érdekel,
megmutatnánk, hogy nincs is vége még.
Várnak a jó zenék.  

Gyere, Jazztestvér, gyújtsunk rá.
Úgy elmennék még valahová.
Annyi minden ért a héten.
Kicsit elvesznék egy másik évben.  

Régi jó gitár. Felhangolom.
Gyere, utazzunk az időben, úgy mint valamikor.
Én majd az évszámokat,
te meg, ahogyan jönnek, a dalokat mondd,
és játsszuk el azt, hogy nem te meg én,
de valaki más a bolond.
Nincs gond.  

Talán újra összejövünk egy szép nap.
Leporolja más is a hangszerét,
és magunknak, vagy bárkinek, akit ilyesmi érdekel,
megmutatnánk, hogy nincs is vége még.
Várnak a jó zenék.

Hozzászólok