Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Jó, ami nem rossz

Hé, hova vágtatsz, ember?
Lehagyod az arcod, úgy rohansz.
Nem ott jársz, bárhova érsz.
Értem. Tönkrezúzna
lemaradni sok száz semmiről.
Legyen úgy.
Elmagyaráznom hosszú volna.    

 Jó, ami nem rossz.
 Rossz, ami nem jó.
 Mindig az van másképp, ugyanúgy
 És az út csak körbejár.
 Drága az olcsó.
 A fagyos is forró.
 Vak mozi a hosszú robogás,
 nehogy lásd,
 (hogy) semmi nem lesz soha más.  

Hé, gyere, dőljünk hátra.
Csatold le az órád. Nincs idő.
Kicsit légy eldobott kő.
Próbáld, csak próbaképpen,
megfigyelni, mit látsz messziről.
Ahol már a lényeg tiszta. Úgy jön vissza.    

 Jó, ami nem rossz.
 Rossz, ami nem jó.
 Mindig az van, másképp ugyanúgy
 És az út csak körbeér.
 Drága az olcsó.
 A fagyos is forró.
 Vak mozi a hosszú rohanás.
 Nehogy lásd,
 (hogy) semmi nem lesz soha más.    

 Jó, ami nem rossz.
 Rossz, ami nem jó.
 Mindig az van. Másképp. Ugyanúgy
 És az út csak körbejár.
 Drága az olcsó.
 A fagyos is forró.
 Vak mozi a hosszú rohanás.
 Ne is lásd,
 változik a kép,
 de semmi nem lesz más.

Hozzászólok