Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

A mama hívott

Video

Doktor úr, megint elkéstem, ahogy annyiszor már.
Helyet kapni a környéken, az is nagy tudomány.
Ha csendesen szólnék, úgysem értenének,
és nem vagyok egy skorpió.
Lenyelek inkább mindenféle mérget.
Egyszer rámegyek, de addig így a jó.    

 A mama hívott ma éjjel.
 Azt mondta, nem szeret itt lenni már.
 Holnap hazajön. Összecsomagolva vár.
 Gyenge volt, de boldog.
 Hívott ma éjjel.
 Azt mondta, nem szeret itt lenni már.
 Holnap hazajön. Ott meggyógyul talán.
 Útra készen áll. Jönne már. Indulna már.  

Doktor úr, hol a jókedve? Ennyit semmi sem ér.
Mi a baj? Itt a hétvége. Annyi minden belefér.
Hogy van az asszony, és hogy vannak a kölykök?
Melyikükből lesz zenész?
Valamit mondjon! Csak áll, én meg itt pörgök.
Miért üres az ágy? Mi ez az egész?    

 A mama hívott ma éjjel.
 Azt mondta, nem szeret itt lenni már.
 Holnap hazajön. Összecsomagolva vár.
 Gyenge volt, de boldog.
 Hívott ma éjjel.
 Azt mondta, nem szeret itt lenni már.
 Holnap hazajön. Ott meggyógyul talán.
 Útra készen áll. Menne már. Indulna már.

Hozzászólok