Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Összeköt és összetart

Félszavakból értelek.
Mára nem nehéz.
Látod, amit látok,
láttam, amit meg se nézz.
 Így voltunk mindig, félig itthon
 és félig készen valami útra.
 Így múlt el majdnem minden ünnep
 és minden majdnem ünnep is újra.     

Ez is szép volt.
  Összeköt és összetart.
  Néha folyó vagyok, néha part.
  Szeress még, ahogy akkor szeretnél,
  ha messze lennék.  

Félszavakból értelek.
Mára nem nehéz.
Elgurult a földi,
olvad el az égi pénz.
 Érkezni, búcsúzni és menni
 vissza, mintha valami húzna.
 Így múlt el majdnem minden ünnep
 és minden majdnem ünnep is újra.     

Ez is szép volt.
  Összeköt és összetart.
  Néha folyó vagyok, néha part.
  Szeress még, ahogy akkor szeretnél,
  ha messze lennék.      

Szerelmem, barátom,
   legyen tiszta a karácsony,
   ha semmi más a világon,
   (legalább a karácsony).     

Egy-egy szép nap
  összeköt és összetart.
  Néha folyó vagyok, néha part.
  Szeress még, ahogy akkor szeretnél,
  ha messze lennék.
  Egy-egy szép nap
  összeköt és összetart.
  Néha folyó vagyok, néha part.
  Szeress még, ahogy akkor szeretnél,
  ha messze lennék.

Hozzászólok