Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Testvérem voltál

Barátom voltál.
Mindennap egyformán.
Lassanként nőttél hozzám.
Közös volt minden.
Néha még lányok is.
Őriztük egymást,
már az idővel szemben is.
A testvérem lettél.
Testvér.    

 Hova készülünk, nem tudom.
 Bármit tanulunk-e, nem tudom.
 Rám akkor is számíts. Bármi van.
 Ha összezavarva létezünk.
 Ha magunk szédülünk ellenünk.
 Engem akkor is hívhatsz bárhogyan.
 Bárhogyan.  

Testvérem voltál.
Láttad a vesztem is.
Meztelen arcom.
Mint én.
Elmúlni most már,
vagy elveszni – nem hagyom.
Semmilyen kincsért,
soha, semmilyen oldalon.
Se a felhőkön innen,
sem túl.    

 Hova készülünk, nem tudom.
 Bármit tanulunk-e, nem tudom.
 Rám akkor is számíts. Bármi van.
 Ha összezavarva létezünk.
 Ha magunk szédülünk ellenünk.
 Engem akkor is hívhatsz bárhogyan.
 Bárhogyan.

Tiltsák be már a szerelmet!

Akit látsz, egy torzult lélek.
Jó, ha rám figyelsz.
Mindenféle szerekkel élek.
Már ha élet ez.
Szívok mindent. Füstöt, mérget,
néha pálinkát.
De mit tegyek, ha szívok mindent,
amit itt mérnek ránk?
 De ez semmiség.
 Jön rosszabb még.     

  Szédülés van, kábulat, kóma.
  A fél világ fele függő lett.
  Nem szabad, hogy ne legyen ez téma.
  Tiltsák be már a szerelmet!  

Az elején még okozhat jót is,
bárki mondhatná,
de van belőle halálos dózis.
Miért nem írják rá?
Feketével, nagy betűkkel.
Méreg! Jól vigyázz!
Nyugalomra, józan észre,
szívre és pénzre – gáz.
 Semmi nem segít.
 Nem jó ez így.     

  Szédülés van, kábulat, kóma.
  A fél világ fele függő lett.
  Szigorúan – legjobb, hogyha még ma –
  tiltsák be már a szerelmet!
  Ha áldozat vagy, voltál, vagy lennél,
  bűnös is vagy. Ezt értsd meg.
  Sziklakézzel sújtson le a törvény.
  Tiltsák be már a szerelmet!    

Semmi nem segít.
 Nem jó ez így.     

  Szédülés van, kábulat, kóma.
  A fél világ fele függő lett.
  Szigorúan – legjobb, hogyha még ma –
  tiltsák be már a szerelmet!
  Ha áldozat vagy, voltál, vagy lennél,
  bűnös is vagy. Ezt értsd meg.
  Nincs a földön súlyosabb drog ennél.
  Tiltsák be már a szerelmet!

Visszük a súlyt

Vagy aranyért és földi kincsekért,
vagy szépnek képzelt égi jutalomért.
Vagy hatalomért. Vagy szerelemért.
Vagy az ördög, aki tudja, mégis mi mindenért.    

 Visszük, hordjuk a súlyt.
 Visszük, hordjuk a súlyt, amíg
 visszük, hordjuk a súlyt.
 Sose fogjuk tudni, hogy mért van így.  

A földi pénz, az mindig másoké.
Ha máshogy volna, a lelkem követelné.
Az ég se kérne mást. A hatalom se kért.
A szerelem se olcsóbb. Akkor mégis miért?    

 Visszük, hordjuk a súlyt.
 Visszük, hordjuk a súlyt, amíg
 visszük, hordjuk a súlyt.
 Sose fogjuk tudni, hogy mért van így.  

Az ég se kérne mást. A hatalom se kért.
A szerelem se olcsóbb. Akkor mégis miért?    

 Visszük, hordjuk a súlyt.
 Visszük, hordjuk a súlyt, amíg
 visszük, hordjuk a súlyt.
 Sose fogjuk tudni, hogy mért van így.

Jobban kell majd szeretnem

Hülye egy nap volt.
Én nem is tudom, hogyan múlt.
Valamit ittam,
hogy megtartsam az egyensúlyt.
Vigyázz, mert ezek után
nehéz jól figyelned rám.  

Hogy ne legyek nyűgös,
hogy ne keressek megint bajt.
Hogy senkit ne bántsak,
aki néha egyben tart.
Segíts. Egyedül nehéz.
Segíts. Mással is nehéz.    

 Nem tudom, mit kerestem,
 de ha megtalálom még,
 jobban kell majd szeretnem,
 mint ahogy most tudnék.  

Hogy ne törjön össze
amihez csak érek, mind.
És ne legyek mindig,
ha benn vagyok is, félig kint.
Legyen valahol helyem.
Legyen. Mindegy, milyen.    

 Nem tudom, mit kerestem,
 de ha megtalálom még,
 jobban kell majd szeretnem,
 mint ahogy most tudnék.  

Segíts. Egyedül nehéz.
Segíts. Mással is nehéz.    

 Nem tudom, mit kerestem,
 de ha megtalálom még,
 jobban kell majd szeretnem,
 mint ahogy most tudnék.

A hetedik nap

A semmin nézve át,
sötét űrben állt.
Azt képzelte el,
milyen, ha VALAMIT lát.  

Az égen jár a nap.
A földön nő a fű.
A mester hátradől.
Íme, kész a mű.
Hét napja még
ő volt magában,
a semmi-világban
minden, ami van.    

 Minden működik
 a titkos terv szerint,
 amit nem ért meg más.
 Ne kérdezd, mit, miért,
 és miért éppen így.
 Nem kell, hogy mindent láss.  

Ő bölcsen alkotott.
Kigondolt dolgokat.
A csoda létrejött.
Te is a része vagy.
Végtelen kör.
Az élet fennmarad.
Az egyik áldozat
eszi a másikat.    

 Minden működik
 a titkos terv szerint,
 amit nem ért meg más.
 Ne kérdezd, mit, miért,
 és miért éppen így.
 Nem kell, hogy mindent láss.

Kérdések nélkül

Ha úgy jöttél, hogy fegyvert nem hoztál,
és nem azt látom, hogy gyűlölet hozott,
nem kérdezem, hogy vetett erre az út.
És nem kérdezem, mikor mész tovább.    

 Milyen istent imádsz,
 vagy miben nem hiszel.
 Nincs rajtad jel.
 Csak itt leszel.
 Olyan régen volt már,
 mikor csak ennyi volt.
 De szeretném, hogy így legyen.  

Ez egyszerű. Ennél nincs tisztább.
Ezt szedte szét az idő, vagy más.
Hogy félelem nélkül, csak úgy együtt legyünk.
Most féreg van. Vagy robbantás.    

 Milyen istent imádsz,
 vagy miben nem hiszel.
 Nincs rajtad jel.
 Csak itt leszel.
 Olyan régen volt már,
 mikor csak ennyi volt.
 És nincs esély, hogy így legyen.

Kiveszem az agyad

Doktor, ha komoly a baj, ne titkold el.
Mondd meg, de ne latinul. Azt nem veszem.
Folyton szédülök. Körülnézni fáj.
Megnőtt a fejem is. Mi a fasz van már?
 Vagy vírus ver. Vagy mégis a hülye ufók.
 Rossz duma, hogy nincsenek, különben is jók.
 Vagy méreg jár, vagy éhes paraziták.
 Vagy vámpír. Vagy zombi. De valami rág.     

  Kiveszem az agyad. Hadd nézzem át.
  Vizsgáld meg te magad. Egy szemetes zsák.
  Világos, hogy dagad. Tele van már.
  A mocsok benneragad. Lebutultál.  

Doktor, én kiakadok. Szedj végre szét.
Menjen a szemétre minden szemét.
A „vedd meg”. A „küldj sms-t”. Az „Ön szerint…”
A „velünk, vagy ellenünk”. Pokolba mind.
 A vérbazár. A csak most, csak nekem.
 A gyűlölet. A marakodás elsorvadt lelkemen.
 Ha félhülyék okosak helyettem.
 Semmi baj, de ennyi szar már sose fogy el.     

  Kiveszem az agyad a füleden át.
  Vizsgáld meg te magad. Egy szemetes zsák.
  Világos, hogy dagad. Tele van már.
  A mocsok benneragad. Majd kimosom. Várj.
  Kapd el!  
  Kiveszem az agyad a füleden át.
  Vizsgáld meg te magad. Egy szemetes zsák.
  Világos, hogy dagad. Tele van már.
  A mocsok benneragad. Majd kimosom. Várj.
  Kiveszem az agyad. Hadd nézzem át.
  Vizsgáld meg te magad. Egy szemetes zsák.
  Világos, hogy dagad. Tele van már.
  Tele vagyunk nagyon.
  Ma ki vigyáz rám?

Magas vagyok

Pozitív gondolat.
Lecserélem az arcomat.
A régivel sok sérelem ért.
Kaptam mindent, ami belefért.
 Elég! Különbözni mástól,
 abból fakad a baj.
 Elég! Ne szóljak másról.
 Legyek ugyanolyan.     

  Magas vagyok, szőke és vékony.
  Úgy nézz rám.
  Ez kipipálva. Másfajta téboly
  zúzzon már.
  Van még.  

Minden ember lássa be,
a különbség a rákfene.
Az egyik olyan, a másik ilyen.
Hogy képzelik, hogy béke legyen?
 Elég! Jobb, ha nincs is arcom.
 Lesz pénzem, levetetem.
 Ma még csak régi álom.
 Ne legyek semmilyen.     

  Magas vagyok, szőke és vékony.
  Úgy nézz rám.
  Ez kipipálva. Másfajta téboly
  zúzzon már.
  Magas vagyok, szőke és vékony.
  Úgy nézz rám.
  Ez kipipálva. Másfajta téboly
  zúzzon már.
  Van még.    

 Elég! Különbözni mástól
 lefutott lázadozás.
 Elég! Mindenki legyen végre
 olyan, mint mindenki más.     

  Magas vagyok, szőke és vékony.
  Úgy nézz rám.
  Ez kipipálva. Másfajta téboly
  zúzzon már.
  Magas vagyok, szőke és vékony.
  Úgy nézz rám.
  Ez kipipálva. Másfajta téboly
  zúzzon már.
  Van még.

Nincs replay

Mikor hangolsz rá?
Bejeleztek már.
Legyen végre úgy,
mintha itt volnál.
 Mire vársz? Megy a meccs.
 Hova állsz? Megy a meccs.     

  Nincs mit félj.
  Nincs bíró. Nincs szabály.
  Nincs replay.
  Nincs egynél több halál.  

Hova fordulnál?
Nyakig benne vagy.
Találd el, miben.
És itt ne hagyj.
 Ki ne szállj. Megy a meccs.
 Le ne állj. Megy a meccs.    

  Nincs mit félj.
  Nincs bíró. Nincs szabály.
  Nincs replay.
  Nincs egynél több halál.
  
  Nincs mit félj.
  Nincs bíró. Nincs szabály.
  Nincs replay.
  Nincs egynél több halál.

Repülj csak szabadon

Nyugtalan kölyök voltam,
lenti világból.
Ne higgy el senkinek semmit,
ezt kaptam apámtól.
Nem tudott, vagy a lélek nem vitte rá,
hogy valamit még adjon hozzá.    

Repülj csak szabadon.
 Nem ismert utakon
 találd meg a tiéd.
 Átok, vagy jutalom,
 repülj csak szabadon.
 És legyen szerencséd.  

Ha egyszer nekem kéne
ennyi hibámból,
és ennyi tévedésből
valamit kivájnom,
okosan, hogy a fiam is érezzen rá.
a szívem nekem is azt mondatná,    

repülj csak szabadon.
 Nem ismert utakon
 találd meg a tiéd.
 Átok, vagy jutalom,
 repülj csak szabadon.
 És legyen szerencséd.

Sokkból sok

Mennyi hülye harag irányít.
Máris bedurransz, mondjak akármit.
Ez most neked való világ itt.
Ennyi sötétség, az már világít.
 Egyforma minden műsorszám.
 A szeretet nevében köpködsz rám.     

Sokkból sok.
  Ősbarmok tajtéka ver.
  Tudod, hova húzz!
  Sokkból sok.
  Más is szop.
  Állj meg, haver!
  Velem ne háborúzz!  

Bőszít minden, amit nem értesz.
Vigyázz, nehéz ez. Egyszer kivégez.
Tartsd az agyad mindig ökölben.
Ki ne lazuljon. Le ne eresszen.
 Mindenki tolvaj, áruló.
 Csak a hozzád hasonló a jó.     

Sokkból sok.
  Ősbarmok tajtéka ver.
  Tudod, hova húzz!
  Sokkból sok.
  Más is szop.
  Állj meg, haver!
  Velem ne háborúzz!  

A gonosz mindenféle alakban
most is jelen van. A sok tudatlan
fel sem ismeri, de szerencse,
hogy te résen vagy. Úgyhogy kapja be.
 Habot szórsz, ahogy hergel a harci tánc.
 Az a baj, hogy te önmagadnak fájsz.     

Sokkból sok.
  Ősbarmok tajtéka ver.
  Tudod, hova húzz!
  Sokkból sok.
  Más is szop.
  Állj meg, haver!
  Velem ne háborúzz!
  Sokkból sok.
  Ősbarmok tajtéka ver.
  Tudod, hova húzz!
  Sokkból sok.
  Más is szop.
  Állj meg, haver!
  Velem ne háborúzz!