Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Amit nem mondhattam el

Arra most itt az alkalom, mert ez a
VENDÉGKÖNYV

Hozzászólok
(3580)
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 151 152 153 154 155 156 157 158 159 160 161 162 163 164 165 166 167 168 169 170 171 172 173 174 175 176 177 178 179 180 181 182 183 184 185 186 187 188 189 190 191 192 193 194 195 196 197 198 199 200 201 202 203 204 205 206 207 208 209 210 211 212 213 214 215 216 217 218 219 220 221 222 223 224 225 226 227 228 229 230 231 232 233 234 235 236 237 238 239 240 241 242 243 244 245 246 247 248 249 250 251 252 253 254 255 256 257 258 259 260 261 262 263 264 265 266 267 268 269 270 271 272 273 274 275 276 277 278 279 280 281 282 283 284 285 286 287 288 289 290 291 292 293 294 295 296 297 298 299 300 301 302 303 304 305 306 307 308 309 310 311 312 313 314 315 316 317 318 319 320 321 322 323 324 325 326 327 328 329 330 331 332 333 334 335 336 337 338 339 340 341 342 343 344 345 346 347 348 349 350 351 352 353 354 355 356 357 358 
(20) S. Zoltán
2008. 05. 31.
email

Szia Attila,

köszönöm a választ! Hát nem tudom, érdekes dolog ez. Ugyanis azok a zenék, melyeknek a szövegét Te írtad, mindig is tetszettek, és hogy mennyire így van, az csak most derült ki, a honlapodat böngészve.
Itt van például az első Kern lemez, amit én 1992-ben, 14 évesen vettem meg. Összességében is tetszett, de 2 nagy kedvencem volt róla: a Szépkezű lány és a Lövölde tér. Hát most mit ad isten, most mondd, mindkettő szövegét Te írtad (oké, Kern Andrással közösen), a Szépkezű zenéjét is Te írtad... Hát ez van. Vagy: én pl. nem tudtam eddig, hogy a Korál szövegei mögött Te vagy, de valahányszor hallottam a rádióban a Maradj velem-et vagy a Homok a szélben-t -- vagy, ha már Balázs Fecó, az Évszakok-at --, az ugyanúgy hatalmas hatást váltott ki belőlem. Szóval első körben arról van szó, hogy az üzenet, amit Te át akarsz adni, hozzám eljut. Eljutott 16 évvel ezelőtt is, a Kern lemezen. Ez a durva.)
Hogy kicsit bizarr a dalszöveg alkotóját követni, hát lehet.) Másrészt viszont én zenei tagozatos iskolákba jártam, tanultam zongorázni -- és elég széles tartományban hallgatok zenét azóta is. Viszont a semmitmondó, igénytelen szövegektől szó szerint megőrülök. Az egy dolog, hogy egy dalban vannak jó zenei megoldások, sőt az is egy dolog, hogy pl. Tóth Vera hangja semmivel sem rosszabb a második lemezén, mint az elsőn -- csak éppen nem érzem azt, amit a Te szövegeid jelentenek, vagy amit László Attila zenéje átad.
Szóval Lerch István -- akinek a zenéjével kapcsolatban én is azt éreztem mindig, hogy azért ez nem az én világom (pl. "Angyallány") -- fogja magát, és megírja a "Nézz az ég felé" dallamát. És mondja az ember: hát ilyen nincs. De azért mégis arról van szó, hogy a Te szöveged teszi irányba az István által megalkotott dallamot. Ha a Nézz az ég felé-t meghallgatnánk a szövege nélkül, hát tényleg szép zene, de nem visz el oda (sőt, nem ODA visz el), ahová a dalszövegeddel együtt.
Egyébként a Charlie zenéjét kedvelő barátaimmal remekül lehet "Horváth Attila-ául" kommunikálni, és ez remek. Pl. ha valaki azt kérdezi tőlem, hová tűntem el 2 hétig, akkor nekem elég csak azt mondanom: "Fontos vagy. De fontos a csönd is." És a dolog meg van beszélve.
Még majd, ha már van ez a remek lehetőség, én is szeretnék kérdezni Tőled pár dolgot, csak most előtte frissítem kicsit a zenéket, amíg Hozzád kötődnek.
És hogy van-e több annál, ha valaki(k) a szövegíró szerint választanak lemezt? Van, remélem.) És a következő dalszövegedben biztosan benne lesz az a "több", mert eddig is így volt -- "másképp, ugyanúgy".

tisztelettel,
Styeták Zoltán
(19) hat
2008. 05. 31.
url  email

Kedves Zoli!
Neked egyszerűen nem tudok mást mondani, mint azt, hogy köszönöm.
Viszont akkor most hogyan tovább? Hiszen megtörtént, amit én csak elképzeltem valamikor, hogy egy ember bemegy a lemezboltba és azt nézi, ki írta a szövegeket. Akkor itt most legyen vége, mert ennél már nincs több?:))
Ez egyébként kicsit bizarr. Egy vérbeli futball drukker, aki nem csapathoz, színekhez, játékosokhoz kötődik, hanem azt mondja, ő annak a csapatnak fog drukkolni, ahol XY a pályaedző. (Na jó: mesteredző.)
Szóval jó irányba fordult a világ! Bár így történne a többi rétegével is.
(18) hat
2008. 05. 31.
url  email

Szia, Attila!

Kifejezetten szeretem a kérdéseid. Lényegesek, mégaem kerültek szóba soha, egyetlen interjú, beszélgetés során sem.
Szerencsére nem sokszor volt részem visszautasításban.
A Kern-lemez eleve több szereplős munka volt. András leírt és prózában ki is dolgozott egy lemeznyi dalötletet, és olyan partnereket keresett, akiket a színházi vagy a filmes világból már ismert korábban is. A KFT tagjai a zenék mellett a szövegeket is megírták, mások viszont csak azt vállalták, hogy az András által leírt gondolatok alapján megírják a zenéket. Így kellett valaki, aki ezekre azután megírta a végleges szövegeket. Örömmel vállaltam, mert több szempontból is izgalmas volt a dolog. (Például az egyik dalnak még a zenéjét is én írtam.)
Kicsit színházba képzeltem magam, hiszen ott adottak a szituációk, a témák, a hangulatok, azokat kell úgy versbe szedni, hogy te is tedd hozzá a magad tudását, tehetségét, személyiségét stb. Vonzott az is, hogy Andris kifejezetten nem színészlemezt akart, hanem olyan igazi zenészeset, fogyaszthatót, szerethetőt.
Természetesen mindannyian örültünk, hogy bejött, viszont nem lettünk egy társulat sosem. Nem alakult ki olyan személyes-szakmai kapcsolat, mint ami az én igazi közegemben természetes.
Emiatt aztán nem is lepett meg, hogy a siker hatására készült második, meg harmadik lemez is (lehet, hogy több is), azokra pedig más-más társulat szerveződött. Ez nem volt bennem tüske, inkább egy kis gonoszság működött. Magasan volt a léc, lássuk, hogy ugorják meg mások. Az eredményt természetesen nem nekem kell megítélnem.

Bill esetében egészen más történt. Ott nagyrészt miattam - bár rajtam kívül álló okokból - nem közösen készítettük az új lemezt. Mindketten reméljük, hogy fogunk még együtt dolgozni.

Arra, hogy valakinek nem tetszett egy szöveg, ezért azt odaadtam másnak, soha nem volt példa. Néha volt, hogy újat írtam, mert az előző nem tetszett - pl. Koncz Zsuzsának -, de a selejteket nem őriztem meg. A gondolatot esetleg megfogalmaztam, megírtam másnak, másképp.
Olyan viszont volt, hogy Markos Gyuri soha meg nem jelent lemezéről az egyik dalért nagyon vérzett a szívem, ezért nem hagytam elveszni. A Janka, a lelki segély címűről van szó, aminek szintén én írtam a zenéjét is. Nagyon szerettem, nagyon szeretem ma is. Kár lett volna érte. Így amikor a 100 Folk lemezt írtuk, megmutattam nekik, ők meg ugyanúgy beleszerettek, és már tolták is föl a lemezre.
Mára amolyan kultuszdal lett ez is.
(17) S. Zoltán
2008. 05. 30.
email

Szia Attila és üdv mindenkinek,

Már második napja bolyongok ezen az oldalon és nagyon örülök, hogy ezt megtehetem. Tartalmas, igényes, a dalszövegeidből összeálló menürendszer pedig egyenesen zseniális (már az ötlet is, a megvalósítás meg pláne).
Én 2000-ben fedeztem fel Charlie szóló-munkásságát, egy barátom kérdezte tőlem: hallgattál már Charlie-t? Mondtam, nem. Nem? Akkor bemegyünk egy lemezboltba, tetszeni fog. A "Mindenki valakié" albumot vettük meg, én meghallgattam, és azóta lényegében más ember vagyok. És ebben a Te dalszövegeid "keze van benne", nyilván a zene és az ének mellett. Megvettem az összes Charlie lemezt, és volt egy korszak az életemben, amikor CSAK Charlie lemezek szóltak, nap mint nap, egyébként több hónapon keresztül.
Számomra nagyon fontos a SZÖVEG. Nagyon fontos. Persze, tudom, egy dalszöveg nem létezhet a dal nélkül, de szerintem dal sem létezhet gondolatok nélkül. Jól megvannak ők így együtt.
Nem tudom, Attila, hogy csinálod, amit csinálsz. Nem tudom, és talán nem is fontos igazán. ("Nem tudom, mi a titok. Majd később. Talán.") De hálásan köszönöm, hogy ennyi élménnyel, gondolattal, képpel, érzéssel ajándékoztál meg. Fantasztikus, hogy még amikor írsz, akkor is festesz. A könyvedben azt mondod, hogy 2 rétegű író vagy -- hát, bár értem amit mondasz, de ne haragudj, ez nem 2 réteg, ahogy Te írsz. Te nagyjából végtelen rétegben írsz. 2000 óta sokszor hallgattam meg Charlie dalait, időről időre, és bár minden szót tudok kívülről, mindig találok új és új réteget. Szenzációs.
Amikor annak idején meghallgattam Charlie-t, ezerszer, olyan lemezek után kutattam a lemezboltban, ahol Horváth Attila a szövegíró. Cserháti Zsuzsát amúgy is imádtam és imádom ma is -- oppsz, szöveg: Horváth Attila. Akkor, talán, vegyük meg.) És MEGINT egy hatalmas élmény, egy közös utazás VALAKIVEL, akit nem ismerek csak a nevét tudom... és mégis úgy érzem, mintha ezer éve ismerném, sőt, úgy érzem, mintha a dalok speciálisan NEKEM íródtak volna szövegileg.
Charlie legújabb lemeze, az ott megjelent dalok szövegei szintén zseniálisak. Tóth Vera azon számai, melyeket szövegben Te jegyzel, szintén.
Mindezt azért szerettem volna elmondani, mert eddig nem mondhattam el, és mert léteznek olyan emberek, akik a dalszövegíró alapján keresnek lemezt. Mert tudom, hogyha Horváth Attila, az jó lesz.
Köszönöm Neked, amit adtál -- és a dalaid sokkal tovább megmaradnak ám, mint gondolnád.
Tudod, az a helyzet, hogy "a varázs nem múlt el. Őrzöm úgy, ahogy érzem."
Még egyszer nagyon köszönöm!

őszinte tisztelettel,
Styeták Zoltán
(16) Németh Attila
2008. 05. 29.
email

Sziasztok, Szia Attila.

Köszönöm a válaszaidat. Ha az a bizonyos válogatás lemez egyszer mégis napvilágot látna, biztos lehetsz benne hogy én ott állnék az első sorban, hogy megvehessem.

Én olvastam a könyvedet és Hála istennek sok minden kiderül benne rólad. amit nem igazán ismerek még, az a következő:
Irtad a könyvedben, hogy annó amikor Kern-nek irtad a lemezéhez a szövegeket és óriási siker lett (megjegyzem tényleg nagyon jók a dalszövegek, kár hogy a lövölde tér-en kivül szinte lehetetlen beszerezni a dalokat) ő mégis ugy gondolta, hogy a következőt Presser-ék irják majd. Te erre azt mondtad, hogy Ő eredetileg az első lemezt is velük akarta megiratni. Számodra ez milyen érzés? hogy viszonyulsz ezekhez? milyen érzés, ha leteszel az asztalra egy kiváló munkát, a következőnékél mégsem gondolnak rád.?! Ugy hallottam, hogy Bill új albumához nem te irtad a dalokat.Pedig a Bort, Bluest, Békességet szerintem az elmult 50 év legnagyobb blues-rock lemeze. Van benned ilyenkor valami tüske, hogy valy' miért nem rád gondoltak újra? Persze gondolom ez Charlie vagy Fecó esetében elképzelhetetlen...

illetve azt kérdezném még, hogy volt e olyan eset, hogy valaki visszautasitotta a dalodat, nem tudott azonosulni vele, vagy éppen másmiatt nem tetszett neki...anno hallottam, hogy igy volt ez Hobó dalszövegével is... eredetileg Koncz zsuzsának szánta, mégis Balázs Fecó vitte sikerre..

További szép napot.

Szasztok, Szia Attila
(15) hat
2008. 05. 27.
url  email

Szia Attila!

Most nagyon könnyűek a kérdéseid (meg nagyon nehezek).
1. Hála Istennek, ateista vagyok! (Közel jársz egyébként az igazsághoz, amikor Adyt említed, de én még József Attilát is belerajzolnám a képbe.)

2. Ma már elmondhatom, hogy itthon mindenkivel dolgoztam, akivel igazán akartam. Viszont, ha történne valami csoda, akkor biztosan nem tagadtatnám le magam, ha mondjuk Joe Cocker vagy Chris Rea keresne telefonon.

3. Nem tudom, milyen lenne egy tisztán H. A. lemez. Szerintem rossz. Arra jöttem rá az idők folyamán, hogy a saját magam által írt zenékre szinte képtelen vagyok szöveget írni. Nem tudom, miért.
Azon viszont el tudnék gondolkodni, hogy csináljunk olyan lemezt, ahol különböző zeneszerzők dalaira írnék szöveget, különböző előadók számára. Össze lehetne hozni egy jó kis válogatottat.
Kérdés, hogy érdekelne-e ez valakit.
(14) Németh Attila
2008. 05. 26.
email

Sziasztok, Szia Attila.

Ujra "tollat" ragadtam és kérdeznék tőled:) Igaz én csak a szövegeid révén ismerhetlek, de azt hiszem az a kép közel áll a valósághoz. ami még számomra nagyon fontos lenne, egy fontos kérdés ami sehogy sem hagy nyugodni veled kapcsolatban. A kérdés (legalábbis számomra) igen személyes jellegű... de azért felteszem.
Nem sikerült kibogoznom még Istenhez fűződő viszonyodat... Nem tudom, hogy hivő vagy-e vagy sem, hogy hogy látod ezt a világot... A dalaiból számomra egy nagyon sajátos kapcsolat bontakozik ki... valahogy úgy mint Ady-nál... Hogy valahogy megvan Isten de mégsincsen...hogy valami utolsó bizonyosság hiányzik, hogy még egy mozdulat egy jel kellene... Nem tudom ezt csak én magyarázom e én látom e igy...de ez nagyon érdekelne.
(Illetve teljesen más jellegű kérdésem is van:) Van-e olyan zenekar akinek nagyon szeretnél dalszöveget irni (mint annó Charlie-nak szerettél volna (és te jó én milyen jó hogy sikerült)de vagy ők nem szeretnék, vagy a sors hozta csak ugy hogy nem lehet, lehetett... illetve ha minden korlátot, minden külső dolgot félretennél, és elkészithetnél egy olyan albumot amit igazából TE szeretnél, zeneileg és szövegileg, ahol igazán szabadon szárnyalhatnál, ahol a zene nem "kötné meg " a szöveget és forditve...Szóval akkor milyen lenne az az album? Milyen lenne Horváth Attila albuma??

Őszinte Tisztelettel: Németh Attila
(13) Zoli
2008. 05. 09.
url  email

Kedves Attila!

Nagyon tetszik az oldal, olyan kaliberű, mint a dalszövegeid! Gratu! Lehet csemegézni, olvasgatni és újabbnál újabb információkat megtudni. Aki a dalszövegeiden nőtt fel, az egészen másképpen fogja fel a körülöttünk rogyadozó, saját magát elemésztő, virtuális világot. A műanyag, silány torzók között ez az oldal egy biztonságot, értéket és békét nyújtó lelki kikötő, ahová érdemes behajóznia a megfáradt, feltöltődni vágyó léleknek! Köszönjük.....

Üdv.: Zoli
(12) hat
2008. 03. 28.
email

Szinte minden riportban megkérdezik tőlem, milyen érzés a háttérben dolgozni úgy, hogy a sikereket az előadók aratják le. Amíg ilyen véleményeket hallok, olvasok, addig egyáltalán nem is érzem, hogy a háttérben vagyok.
Különösen az ragadott meg, hogy "továbbgondolod, továbbjátszod" a dalokat.
Ennél többet alkotó nem adhat és nem is kaphat vissza.
Köszönöm, Attila!
(11) Németh Attila
2008. 03. 27.
email

Sziasztok.

Annó, még a 90-es évek elején volt egy zenekar. Omen névre hallgatott…én akkor tapostam ‘tizenéveim’ elejét… Akkoriban nagyon szeretten a kemény Rock (metál) zenét. Szerettem a karcos gitár hangot, szerettem a kicsit keményebb dobokat…és hát kis hazánk nem szűkölködött akkoriban jó hangú énekesekkel. Ilyen zenekar volt az Omen is. Markáns, kiforrott, mégis új… de akkoriban valami ‘hibádzott’… nem értettem a szövegeket… nem a tartalmát, hanem azt ahogy , ahonnan szólt… más volt mint az addig megismertek…valahogy számomra méllyebbek, tartalmasabbak voltak. (természetesen a többi nagy sem volt rossz:)) De akkor csak egy kis kazetta volt a tulajdonomban…és ott csak annyi volt Szöveg: Horváth Attila. De sem internet sem semmi…Hát ki lehet Ő?? És ahogy teltek multak az évek én magam is finomodtam…egyre igényesebb zenéket kezdtem el hallgatni…amik lágyabbak de számomra egyre tartalmasabbak voltak… és olvasom olvasom hogy Horváth Attila…egyre kiváncsibb lettem… Ő vajon ugyan az a személy aki a Metál szintéren nekem már bizonyitott? Aztán jött Charlie… akkoriban még nem volt “menő” sőt ciki volt az én korosztályomnak egy ilyen reszelős hangú bluesos zenét hallgatni… de mégis tetszett… Nagyon. Majd jöttek a többiek. (gondolom mindenki tudja mely zenekarokról beszélek)… és megfogott. Majd olvastam egy beszélgetést vele… és hát a gondolatai, a kifejezésmód… Gondolom aki most ezen az oldalon jár, nem mondok ujdonságot… De nekem Attila sokkal előrébb van a ‘rangsorban’ mint itt (vagy a nagyvilágban) bárki is. Sokan vannak kiváló szövegirók kis hazánkban (Bródy, Hobó, Demjén, stb)…de aki egyik nap Charlie-nak, másnap Bill-nek, harmadnap pedig Fecónak tud irni gyöngyszemeket… Szóval az több. Sokkal Több. Olvastam a könyvedben hogy nem messze laksz (laktál) a déli p.u.-tól… be kell vallanom ahányszor arra járok, figyelek:) hátha:)

Köszönöm ezt a sok csodálatos percet, amiket adtál és azt a sok csodálatos órát amit a dalok továbbgondolásával, továbbjátszásával tudtam tölteni.

Köszönöm.


 Név *
 Email
 Website
  *
* Számolom a köveket...

Szeretnénk a kéretlen leveleket küldő robotokat kiszűrni,
ezért kérlek, számolj egy kicsit, és az eredményt írd be az üres mezőbe. Köszönöm.
4 + 1=

Horváth Attila életműkoncert

Promote Your Page Too