Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Amit nem mondhattam el

Arra most itt az alkalom, mert ez a
VENDÉGKÖNYV

Hozzászólok
(3546)
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 151 152 153 154 155 156 157 158 159 160 161 162 163 164 165 166 167 168 169 170 171 172 173 174 175 176 177 178 179 180 181 182 183 184 185 186 187 188 189 190 191 192 193 194 195 196 197 198 199 200 201 202 203 204 205 206 207 208 209 210 211 212 213 214 215 216 217 218 219 220 221 222 223 224 225 226 227 228 229 230 231 232 233 234 235 236 237 238 239 240 241 242 243 244 245 246 247 248 249 250 251 252 253 254 255 256 257 258 259 260 261 262 263 264 265 266 267 268 269 270 271 272 273 274 275 276 277 278 279 280 281 282 283 284 285 286 287 288 289 290 291 292 293 294 295 296 297 298 299 300 301 302 303 304 305 306 307 308 309 310 311 312 313 314 315 316 317 318 319 320 321 322 323 324 325 326 327 328 329 330 331 332 333 334 335 336 337 338 339 340 341 342 343 344 345 346 347 348 349 350 351 352 353 354 355 
<
(6) hat
2008. 03. 14.
email

Szia, Jim!
Ez a legérdekesebb téma, amit valaha valaki felvetett. Meg a legkülönösebb is.
Amikor “feleséghez mentem” Lengyelországba, légüres, meg ellentmondásos térbe kerültem. Internet nem volt még, így nem tudtam itthoni haverokkal napi kapcsolatban lenni, kint még nem voltak kapcsolataim a családon kívül. Azon a családon kívül, amelyben mindig idegen, csodabogár, élhetetlen és semmirekellő maradtam. A gitáromhoz menekültem és elkezdtem dalokat írni úgy, hogy azokat magam játszottam el magamnak, meg a gondolattal is eljátszadoztam, mi lenne, ha…
Azután hazajöttem, elváltam, csináltuk a Piramist, miközben hadakoztam is velük a nevemért - és néha szűk baráti körben, vagy még intimebb, szerelmes közegben néha el-eljátszottam néhány dalt, meg még írtam is újakat.
Amikor a Nagy Buli lemeznél eldöntöttük, hogy a nevemmel jelentetjük meg a dalokat, jó ötletnek tartottuk, hogy a nyilvánosság előtti bemutatkozás ne csak névvel, hanem színpadi jelenléttel történjen, hogy ne lassan innen-onnan, hanem nagy közönség előtt, azonnal kézzelfoghatóan, látványosan valósuljon meg. Plusz még az is érdekes lehet, hogy a nagyobb koncertek előtt szokásos előzenekari bemelegítést egy szorosabb kötődésű, ám (a szövegeken kívül) mindenben éppen ellentétes, a kontrasztokra építő megoldással váltsuk fel.
Ezt tettük az Ifi Parkban és a turné nagyobb állomásain is.
Érdekes, hogy a fogadtatás nem is volt olyan rossz. Lehetett volna sokkal rosszabb is. A Piramis “vad” közönsége soha nem kergetett le a színpadról - bár az Ifi Park necces volt. Mégis be kellett látnom, hogy nekem szövegíróként van dolgom, nem zenészként. Igazából sem ezekkel a magamnak írt dalokkal, sem a színpadi jelenléttel kapcsolatban nem voltak sem illúzióim, sem komoly terveim.
Nem is maradtak fenn ezek a dalok.
Egy régi, vacak kazettán meg van örökítve az Ifi Park félórája, ahol három vagy négy saját dal hangzott el, onnan a szövegeket leírhatnám, de nem tudom, van-e értelme.
A hanganyagot nem hiszem, hogy volna bátorságom feltenni…
A többi pedig most már valószínűleg végleg elveszett.

(5) Jim
2008. 03. 13.
email

Szia Attlia!
Olvastam,hogy a Piramis koncertek elött jätszottal a dalaidbol .ezek szamomra sajnos teljesen ismeretlenek, de szivesen meghallgatnam öket. hozza lehet valahogy valahol jutni?
A Marathon is nagyon jo, köszönet erte!
Üdvözlettel
Jim

(4) Beus
2008. 03. 12.
email

“csak egy nincs: hogy nincs tovább”…….öszinte aggódással reméltem…
“És valamit tudni még.
És valamit adni még.”
KÖSZÖNÖM!!!!!!!!
(3) Tirzsu
2008. 03. 10.
email

Drága Attila!:)

Tegnap Zefi koncertjén végre hallhattam az új dalodat! Gyönyörűséges gondolataid áthatották lelkemet. Köszönet és százezer ölelés érte Neked!
A többit majd valahol személyesen.
szeretettel:

Zsu

(2) Gitta
2008. 03. 09.
email

Szép vasárnapot Attila!
Szerettelek volna tegnap átölelni,csak egy picit,egy villanásra,mert a lényed csodáit újra és újra
átadod nekem (és persze másoknak is)!

Kahlil Gibran (A Próféta) sora jutott most hirtelen az eszembe:

“…Amikor önmagadból adsz,igazán akkor adakozol!…”

Gyönyörűséges Ajándék vagy!
Köszönet a tiszta szavakért,érzésekért,a hitelességedért,az új dalért…!
Szívem minden melegével,szeretve ölellek,most csak így,-a soraimmal:Gitta

(1) juhász laci
2008. 03. 06.
email

Kedves Attila,örülök ,hogy megnyilsz elöttünk / hétköznapi rajongokról/ van szó. régóta figyelem a pályafutásodat,tudom ,hogy mostanában nagy csapás ért,alkotoi válságban voltál ezért,remélem azóta eröt tudtál gyüjteni,mi régi rockerek együtt lélegzünk veled,a többit majd személyesen,hisz valamelyik ZEFI vagy Tunyó bulin ősszefutunk.ÜDV .barátod és tisztelőd ,Juhász Laci.

<

 Név *
 Email
 Website
  *
* Számolom a köveket...

Szeretnénk a kéretlen leveleket küldő robotokat kiszűrni,
ezért kérlek, számolj egy kicsit, és az eredményt írd be az üres mezőbe. Köszönöm.
7 + 8=

Horváth Attila életműkoncert

Promote Your Page Too