Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Amit nem mondhattam el

Arra most itt az alkalom, mert ez a
VENDÉGKÖNYV

Hozzászólok
(3546)
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 151 152 153 154 155 156 157 158 159 160 161 162 163 164 165 166 167 168 169 170 171 172 173 174 175 176 177 178 179 180 181 182 183 184 185 186 187 188 189 190 191 192 193 194 195 196 197 198 199 200 201 202 203 204 205 206 207 208 209 210 211 212 213 214 215 216 217 218 219 220 221 222 223 224 225 226 227 228 229 230 231 232 233 234 235 236 237 238 239 240 241 242 243 244 245 246 247 248 249 250 251 252 253 254 255 256 257 258 259 260 261 262 263 264 265 266 267 268 269 270 271 272 273 274 275 276 277 278 279 280 281 282 283 284 285 286 287 288 289 290 291 292 293 294 295 296 297 298 299 300 301 302 303 304 305 306 307 308 309 310 311 312 313 314 315 316 317 318 319 320 321 322 323 324 325 326 327 328 329 330 331 332 333 334 335 336 337 338 339 340 341 342 343 344 345 346 347 348 349 350 351 352 353 354 355 
(26) hat
2008. 06. 10.
email

Szia Attila!

Neked is sorban.
1. Igen, a Quimby mindenképpen, aztán Szabó Leslie, a Magna Cum Laude. A már kicsit kevésbé fiatalok közül Lukács Laci, Lovasi, a PUF stb.

2.Képtelenség egyet kiemelni. Ha mégis meg kell neveznem néhányat, akkor Ugye nem hiszed el (Korál), Ne légy kemény (Charlie), Kopott házak hercege (Marathon), Emelj fel a szívedig (Piramis), Szárnyakon szédülő (TRB), Bort, bluest (Bill), Janka a lelki segély (100 Folk)...És estig sorolhatnám.

3. Ilyen volt annak idején a Marathon, vagy Dobozy Dóri. Természetesen leginkább rockos, bluesos zenék tudnak megfogni. Nem emlékszem, hogy lett volna olyan, hogy valaki mást választott, ha én szerettem volna vele dolgozni.

4. Ezer helyen nyilatkoztam már, itt a honlapon is többször írom, hogy

NEM VAGYOK AZONOS A TÁNCDALÉNEKESSEL!



5. Ha volt is ilyen, az maradjon most már titok. Egy biztos, az Anyám, vígasztalj engem c. dalt ma már sokkal visszafogottabban, kevésbé érzelmesen írnám meg.
A Piramis dalnál tudatosan játszottam el, hogy ugyanaz a dal más szöveggel, de visszautalva az előzőre. Az inkább folytatás volt.

6. A kérdésben a válasz.

7. Örülök, hogy szereted a könyvet. Eleinte persze bosszankodtam a történteken, aztán rájöttem, hogy az idegrendszerem sokkal drágább, mint amennyit ott veszítettem. Most pedig itt van ez az oldal, sokkal több emberhez tud eljutni, mint egy könyv. És bővíthető, frissíthető, valamint sokkal gazdagabb a zenékkel, a képekkel, a videókkal.
Igaz, pénzt nem keresek vele, de hát a könyvvel sem kerestem:))


(25) Edward
2008. 06. 10.
email

Szia Attila!
Örülök, hogy van oldalad, tehát írhatok Neked. Te végigkisérted az életünket! Először Pokolgép, Omen, majd Charlie...
A kérdésem/kérésem a következő: hogyan lehet valakiből dalszövegíró? Van-e ennek valami hagyományos útja? Azért kérdezem, mert a közelemben működött több amatör banda is, akiknek írogattam dalszövegeket. Sajnos a zenészek lelkesedése mindig hamar elmúlt, de én úgy érzem, nekem ment ez a dolog. Szívesen mnűvelném valamilyen szinten ezt a szakmát, tanácsot kérnék Tőled ez ügyben! Nyugalom, biztosan még egy jó darabig nem leszek konkurencia Neked!
(24) Németh Attila
2008. 06. 09.
email

Sziasztok, Szia Attila.

Oly' sokáig vártam már ezt az oldalt, igy most fel kell 'készülnöd' Attila, mert újra jönnek a kérdéseim:)
Szóval akkor kezdem is:)

1. Te kit tartassz ma igazán jónak a fiatalok közül? van e olyan aki szintén "csak" szövegiró? ahol a zene minősége is megvan és nem trend miatt csinálják, hanem tényleg jók. (pl Quimby?)
2. Ha ki kellene egy dalszöveget választanod hogy melyik a legjobb melyik vagy igazán te...szóval az melyik lenne? (számomra ez a Piramis-Kapaszkodom beléd)
3. Egy új zenekar mennyi esélyel próbálkozhat nálad? van rá példa? ha igen, milyen jellegű zenékkel keresnek meg? van/volt olyan hogy nagyon nagyon tetszett de valami miatt nem jött össze hogy te készitsd a szövegeket?
4. Láttam a neten a "Nárciszok virulnak" cimű dalt. Ott Cserháti Zsuzsa-Horváth Attila van feltüntetve mint előadók. Az Te vagy?
5. Volt e már olyan helyzet, hogy amikor boltokba került a lemez, vagy esetleg jóval később mondjuk valamit máshogy irtál volna, vagy esetleg "megvan a folytatás", esetleg igy vagy úgy de alakitanál rajta? Jó példa erre ugye a piramis-Kivánj Igazi ünnepet, Ajándék cimű dalok.
6. Téged inkább megkeresnek, vagy volt már ugy hogy te akartál valakinek nagyon szöveget irni? (Tudom Charlie-nek pl te akartál irni)
7. Olvastam, hogy mi történt a könyveddel, nagyon sajnálatos. (ha még létezik a kiadó, esküszöm nem veszek tőlük semmit:) Én örülök, hogy 2 példányt is sikerült beszereznek és a cd-t is:) az egyik már szétesett (asszem sokszor forgattam:) ) a másik még új állapotban van:)

Hát remélem nem baj ez a sok kérdés, de hát vagy 15 évet kell "megkérdeznem":)

Sziasztok, szia Attila
(23) hat
2008. 06. 07.
email

Szia Zoli!
Menjünk sorban.
1. Legjobban szeretem a legegyszerűbb módon megkapni a dalokat. Egy zongorával, vagy egy akusztikus gitárral felénekelve, ami többnyire "kamu angol" nyelven történik. Ha így megfog a nóta, akkor hangszerekkel felöltöztetve már csak jobb lehet.
És azt szeretem, ha igazán megírt dalt, énekdallamot kapok. Ahhoz azután maximálisan igyekszem idomulni. És írás előtt, közben annyiszor hallgatom, hogy a végén jobban ismerem még a zeneszerzőnél is, már konkrét elképzeléseim vannak a végső megszólalásról is, tehát sokszor beledumálok a stúdiómunkába is. Általában adnak is a véleményemre, persze néha vannak viták.
2. Nagyon ritkán van, hogy a felénekelt, végleges szöveg eltér az eredetileg általam elgondolttól. Akkor viszont már az lesz a végleges, és az jelenik meg mindenhol. Elméletileg nem szabadna mást hallani, mint olvasni. Az általad említett dalt most éppen nincs módom meghallgatni, ezért hirtelen nem is tudom, milyen különbségre gondolsz. Lehet, hogy egyszerűen elfelejtettem a végleges változatot archiválni, így a gépemen - és itt az oldalon is - esetleg egy korábbi verzió van. Utána fogok nézni.

3. Cserháti Zsuzsi esetére a lehető legracionálisabb és legegyszerűbb magyarázat van. Egy idő után úgy döntött, másik kiadóval köt szerződést. Az új kiadó pedig más csapatban gondolkodott, és Zsuzsi ezt elfogadta, elfogadtuk mi is. Természetesen azért kicsit sajnáltam, mert szívesen írtam volna még néhány "baleset, hogy bluest".
(22) S. Zoltán
2008. 06. 05.
email

Szia, Attila!

A válaszért ismét köszönet! A "Nézz az ég felé" sztoriért meg külön köszönet -- az egyszeri emberi halandó kicsit bekukkanthat a színfalak mögé. Nagyon örülök, hogy annak idején nem kapcsoltad ki a magnót! És ezzel elég sokan így vagyunk, azt gondolom. (Nekem is volt egyébként ilyen számkeresős magnóm -- gond csak akkor volt, amikor egy dal közben nagyon lehalkult a hangszint, mert akkor ott is megállt. )
A "HorváthAttilául" kommunikálásra még egy példa, ez már némileg összetettebb -- részlet egy levélből, amit írtam:
"(Sokat gondolok rád. Pedig) nincs időm. Fekszem a fűben. És mégsem tudom, mi a titok. Majd később. Talán. És ha egész nap mentem, és őrölt a gép, és végül az ember mindent hazavisz… Na de nem! Kicsit máshogyan képzelem. Igaz, mint egy idegen járom a várost. Hiányzol. Nem megy ez igazán jól. De egy nap, ha minden rendbe jön, visszajöhetünk még."
Ez így talán nem tűnik értelmesnek, de az adott szituációban az volt. És a válaszban, erre a szövegre utalva csak ennyi érkezett: "Értek mindent." Na, hát erről van szó. Az emberek tudják, melyik előadó, melyik lemez, melyik szám, és hogy azon belül hol van a szöveg, amit írtál. És ez nem csak a zenék agyonhallgatásának következménye. Kaptak valamit, valami jót -- mint ahogyan én is.
Aztán még egy dolog -- az a kifejezés, hogy "ahogy érzed!", beépült a szóhasználatba. Tehát: "Na, én most iszom egy sört." Válasz: "Ahogy érzed." Hát ez Te vagy. Aki Charlie zenéjét szereti, ezt használja -- nem azt mondja, hogy "ahogy gondolod", mint ahogy szokták, hanem "ahogy érzed". És egészen triviális helyzetekben is ott vagy -- megyek át valakihez, kérdezi, "nem vagy szomjas?" Mondom, "csak egy sört innék". És azonnal, kapásból -- érti és tudja és beazonosítja. Ez van.
Szeretnék kérdezni is, hármat:
1. Lehet arról valamit tudni, hogy milyen "állapotban" kapod meg a dalokat, melyekre szöveget írsz? Már úgy értem, van erre általános "szabály"? Pl. mi a helyzet az ének dallamával? Mert ugye az függ a szövegedtől. És azok a dalok, melyeket mi már megveszünk a boltban, zeneileg reagálnak a szövegedre. Mennyiben hallasz Te mást, miközben dolgozol, mint mi, akik élvezzük a végeredményt?
2. Az "Itthon otthon vagy" szövege kicsit más a lemezen, mint ahogyan itt olvasható. Gondolom, alapvetően nem sokat változik a szöveg, amit írsz, mire lemezre kerül. Vagy igen? Mitől függ ez? (Szóval mi történik "közben"?)
3. Létezik arra bármilyen racionális magyarázat szerinted, hogy Cserháti Zsuzsa 2 lemezét egy adott csapat készíti el (nyilván Téged is erősen beleértve), és aztán kijön 2 újabb lemez, ahol nem ti (és nem Te) dolgoztok? Ezt csak azért kérdezem, mert nem tudom felfogni, hogy ha egy ilyen kaliberű énekesnőhöz betársul egy ilyen kaliberű csapat (szöveg, zene) -- akkor miért változtatnak ezen?
Köszönöm, ha válaszolsz -- és ha esetleg hülyeségeket kérdeztem, elnézést. De érdekelne.

tisztelettel,
Styeták Zoltán
(21) hat
2008. 06. 01.
url  email

Szia, Zoli!
Na, ez a horváthattilául kommunikálás nagyon tetszik!
Egyébként pedig kérdezz nyugodtan, látod, igyekszem mindenre válaszolni.
A Nézz az ég felé c. dalról egy talán még nem túl ismert sztori:
Amikor a lemezt írtuk, 93-ban, még leginkább kazettáról dolgoztam. Olyan walkmanem volt, ami meg tudta keresni a következő számot gyorstekerésben. Nyilván a szünetet, a csöndet érzékelte, és ha ilyen helyhez ért, automatikusan lejátszásra kapcsolt, és már ment is a következő muzsika. Baromi kényelmes volt, hogy nem kellett keresgélni a nótákat.Amikor eggyel végeztem, azonnal gyorsteker, és kiválasztottam a következőt, amihez éppen hangulatot éreztem. Így lassan megíródtak a nóták, bevonultunk a stúdióba.
Egy alkalommal, valamelyik nótában egy apróságot ellenőrizni, vagy javítani akartam, meghallgattam újból. Aztán elfelejtettem kikapcsolni a kütyüt, és legnagyobb meglepetésemre megszólalt egy addig soha nem hallott zene. Pontosabban egy régen hallott, aztán a hetekig tartó munka során valahogy elfelejtett dal.
Azonnal hívtam Lerch Pistit, hogy figyelj, nem vagyunk még kész, van itt még egy gyöngyszem, amit meg kell írnom, nektek pedig fel kell játszanotok.
Már ő sem emlékezett rá.
Ez lett a Nézz az ég felé.
Ha akkor rendben kikapcsolom a walkmant, ezzel a nótával szegényebbek lettünk volna.
(20) S. Zoltán
2008. 05. 31.
email

Szia Attila,

köszönöm a választ! Hát nem tudom, érdekes dolog ez. Ugyanis azok a zenék, melyeknek a szövegét Te írtad, mindig is tetszettek, és hogy mennyire így van, az csak most derült ki, a honlapodat böngészve.
Itt van például az első Kern lemez, amit én 1992-ben, 14 évesen vettem meg. Összességében is tetszett, de 2 nagy kedvencem volt róla: a Szépkezű lány és a Lövölde tér. Hát most mit ad isten, most mondd, mindkettő szövegét Te írtad (oké, Kern Andrással közösen), a Szépkezű zenéjét is Te írtad... Hát ez van. Vagy: én pl. nem tudtam eddig, hogy a Korál szövegei mögött Te vagy, de valahányszor hallottam a rádióban a Maradj velem-et vagy a Homok a szélben-t -- vagy, ha már Balázs Fecó, az Évszakok-at --, az ugyanúgy hatalmas hatást váltott ki belőlem. Szóval első körben arról van szó, hogy az üzenet, amit Te át akarsz adni, hozzám eljut. Eljutott 16 évvel ezelőtt is, a Kern lemezen. Ez a durva.)
Hogy kicsit bizarr a dalszöveg alkotóját követni, hát lehet.) Másrészt viszont én zenei tagozatos iskolákba jártam, tanultam zongorázni -- és elég széles tartományban hallgatok zenét azóta is. Viszont a semmitmondó, igénytelen szövegektől szó szerint megőrülök. Az egy dolog, hogy egy dalban vannak jó zenei megoldások, sőt az is egy dolog, hogy pl. Tóth Vera hangja semmivel sem rosszabb a második lemezén, mint az elsőn -- csak éppen nem érzem azt, amit a Te szövegeid jelentenek, vagy amit László Attila zenéje átad.
Szóval Lerch István -- akinek a zenéjével kapcsolatban én is azt éreztem mindig, hogy azért ez nem az én világom (pl. "Angyallány") -- fogja magát, és megírja a "Nézz az ég felé" dallamát. És mondja az ember: hát ilyen nincs. De azért mégis arról van szó, hogy a Te szöveged teszi irányba az István által megalkotott dallamot. Ha a Nézz az ég felé-t meghallgatnánk a szövege nélkül, hát tényleg szép zene, de nem visz el oda (sőt, nem ODA visz el), ahová a dalszövegeddel együtt.
Egyébként a Charlie zenéjét kedvelő barátaimmal remekül lehet "Horváth Attila-ául" kommunikálni, és ez remek. Pl. ha valaki azt kérdezi tőlem, hová tűntem el 2 hétig, akkor nekem elég csak azt mondanom: "Fontos vagy. De fontos a csönd is." És a dolog meg van beszélve.
Még majd, ha már van ez a remek lehetőség, én is szeretnék kérdezni Tőled pár dolgot, csak most előtte frissítem kicsit a zenéket, amíg Hozzád kötődnek.
És hogy van-e több annál, ha valaki(k) a szövegíró szerint választanak lemezt? Van, remélem.) És a következő dalszövegedben biztosan benne lesz az a "több", mert eddig is így volt -- "másképp, ugyanúgy".

tisztelettel,
Styeták Zoltán
(19) hat
2008. 05. 31.
url  email

Kedves Zoli!
Neked egyszerűen nem tudok mást mondani, mint azt, hogy köszönöm.
Viszont akkor most hogyan tovább? Hiszen megtörtént, amit én csak elképzeltem valamikor, hogy egy ember bemegy a lemezboltba és azt nézi, ki írta a szövegeket. Akkor itt most legyen vége, mert ennél már nincs több?:))
Ez egyébként kicsit bizarr. Egy vérbeli futball drukker, aki nem csapathoz, színekhez, játékosokhoz kötődik, hanem azt mondja, ő annak a csapatnak fog drukkolni, ahol XY a pályaedző. (Na jó: mesteredző.)
Szóval jó irányba fordult a világ! Bár így történne a többi rétegével is.
(18) hat
2008. 05. 31.
url  email

Szia, Attila!

Kifejezetten szeretem a kérdéseid. Lényegesek, mégaem kerültek szóba soha, egyetlen interjú, beszélgetés során sem.
Szerencsére nem sokszor volt részem visszautasításban.
A Kern-lemez eleve több szereplős munka volt. András leírt és prózában ki is dolgozott egy lemeznyi dalötletet, és olyan partnereket keresett, akiket a színházi vagy a filmes világból már ismert korábban is. A KFT tagjai a zenék mellett a szövegeket is megírták, mások viszont csak azt vállalták, hogy az András által leírt gondolatok alapján megírják a zenéket. Így kellett valaki, aki ezekre azután megírta a végleges szövegeket. Örömmel vállaltam, mert több szempontból is izgalmas volt a dolog. (Például az egyik dalnak még a zenéjét is én írtam.)
Kicsit színházba képzeltem magam, hiszen ott adottak a szituációk, a témák, a hangulatok, azokat kell úgy versbe szedni, hogy te is tedd hozzá a magad tudását, tehetségét, személyiségét stb. Vonzott az is, hogy Andris kifejezetten nem színészlemezt akart, hanem olyan igazi zenészeset, fogyaszthatót, szerethetőt.
Természetesen mindannyian örültünk, hogy bejött, viszont nem lettünk egy társulat sosem. Nem alakult ki olyan személyes-szakmai kapcsolat, mint ami az én igazi közegemben természetes.
Emiatt aztán nem is lepett meg, hogy a siker hatására készült második, meg harmadik lemez is (lehet, hogy több is), azokra pedig más-más társulat szerveződött. Ez nem volt bennem tüske, inkább egy kis gonoszság működött. Magasan volt a léc, lássuk, hogy ugorják meg mások. Az eredményt természetesen nem nekem kell megítélnem.

Bill esetében egészen más történt. Ott nagyrészt miattam - bár rajtam kívül álló okokból - nem közösen készítettük az új lemezt. Mindketten reméljük, hogy fogunk még együtt dolgozni.

Arra, hogy valakinek nem tetszett egy szöveg, ezért azt odaadtam másnak, soha nem volt példa. Néha volt, hogy újat írtam, mert az előző nem tetszett - pl. Koncz Zsuzsának -, de a selejteket nem őriztem meg. A gondolatot esetleg megfogalmaztam, megírtam másnak, másképp.
Olyan viszont volt, hogy Markos Gyuri soha meg nem jelent lemezéről az egyik dalért nagyon vérzett a szívem, ezért nem hagytam elveszni. A Janka, a lelki segély címűről van szó, aminek szintén én írtam a zenéjét is. Nagyon szerettem, nagyon szeretem ma is. Kár lett volna érte. Így amikor a 100 Folk lemezt írtuk, megmutattam nekik, ők meg ugyanúgy beleszerettek, és már tolták is föl a lemezre.
Mára amolyan kultuszdal lett ez is.
(17) S. Zoltán
2008. 05. 30.
email

Szia Attila és üdv mindenkinek,

Már második napja bolyongok ezen az oldalon és nagyon örülök, hogy ezt megtehetem. Tartalmas, igényes, a dalszövegeidből összeálló menürendszer pedig egyenesen zseniális (már az ötlet is, a megvalósítás meg pláne).
Én 2000-ben fedeztem fel Charlie szóló-munkásságát, egy barátom kérdezte tőlem: hallgattál már Charlie-t? Mondtam, nem. Nem? Akkor bemegyünk egy lemezboltba, tetszeni fog. A "Mindenki valakié" albumot vettük meg, én meghallgattam, és azóta lényegében más ember vagyok. És ebben a Te dalszövegeid "keze van benne", nyilván a zene és az ének mellett. Megvettem az összes Charlie lemezt, és volt egy korszak az életemben, amikor CSAK Charlie lemezek szóltak, nap mint nap, egyébként több hónapon keresztül.
Számomra nagyon fontos a SZÖVEG. Nagyon fontos. Persze, tudom, egy dalszöveg nem létezhet a dal nélkül, de szerintem dal sem létezhet gondolatok nélkül. Jól megvannak ők így együtt.
Nem tudom, Attila, hogy csinálod, amit csinálsz. Nem tudom, és talán nem is fontos igazán. ("Nem tudom, mi a titok. Majd később. Talán.") De hálásan köszönöm, hogy ennyi élménnyel, gondolattal, képpel, érzéssel ajándékoztál meg. Fantasztikus, hogy még amikor írsz, akkor is festesz. A könyvedben azt mondod, hogy 2 rétegű író vagy -- hát, bár értem amit mondasz, de ne haragudj, ez nem 2 réteg, ahogy Te írsz. Te nagyjából végtelen rétegben írsz. 2000 óta sokszor hallgattam meg Charlie dalait, időről időre, és bár minden szót tudok kívülről, mindig találok új és új réteget. Szenzációs.
Amikor annak idején meghallgattam Charlie-t, ezerszer, olyan lemezek után kutattam a lemezboltban, ahol Horváth Attila a szövegíró. Cserháti Zsuzsát amúgy is imádtam és imádom ma is -- oppsz, szöveg: Horváth Attila. Akkor, talán, vegyük meg.) És MEGINT egy hatalmas élmény, egy közös utazás VALAKIVEL, akit nem ismerek csak a nevét tudom... és mégis úgy érzem, mintha ezer éve ismerném, sőt, úgy érzem, mintha a dalok speciálisan NEKEM íródtak volna szövegileg.
Charlie legújabb lemeze, az ott megjelent dalok szövegei szintén zseniálisak. Tóth Vera azon számai, melyeket szövegben Te jegyzel, szintén.
Mindezt azért szerettem volna elmondani, mert eddig nem mondhattam el, és mert léteznek olyan emberek, akik a dalszövegíró alapján keresnek lemezt. Mert tudom, hogyha Horváth Attila, az jó lesz.
Köszönöm Neked, amit adtál -- és a dalaid sokkal tovább megmaradnak ám, mint gondolnád.
Tudod, az a helyzet, hogy "a varázs nem múlt el. Őrzöm úgy, ahogy érzem."
Még egyszer nagyon köszönöm!

őszinte tisztelettel,
Styeták Zoltán

 Név *
 Email
 Website
  *
* Számolom a köveket...

Szeretnénk a kéretlen leveleket küldő robotokat kiszűrni,
ezért kérlek, számolj egy kicsit, és az eredményt írd be az üres mezőbe. Köszönöm.
6 + 8=

Horváth Attila életműkoncert

Promote Your Page Too