Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Keleti Hét 1998

“A holnap szöveg nélküli dal…”  

Jég dupla whiskyvel – ugye ismerős ez a sor? Ezzel a címmel könyv jelent meg, mely tartalmazza Horváth Attila dalszövegeit (Piramis, Korál), Charlie, Cserháti Zsuzsa) rövid élettörténetét, és megszólalnak jó néhányan azok közül is, akik kapcsolatba kerültek vele az esztendők folyamán. Ebből az apropóból beszélgettem vele.  

Milyen érzés egy könyv “főszereplőjének” lenni?

Úgy érzem, a dalok, a szövegek a főszereplők nem pedig én!

Hogyan viszonyulnak hozzád ma azok az emberek, akik korábban még a fejüket is elfordították, ha megláttak?

Tudtommal nincsenek ilyenek. Mindig is úgy próbáltam (és próbálok most is) élni, hogy még csak okot se adhassak a sértődésre!

Mennyire szólnak saját életedről a szövegeid? Valóban “fekete bárány” voltál a Nagyvárosi
éjszakákban?

Nagyon! De ez nem azt jelenti, hogy a saját életemet írom meg, a dalok tapasztalataimból, egyedi dolgokként születnek – majd elindulnak az egyeditől az általános felé.

Ki az az ember-, akivel nagyon szeretnél megismerkedni?

Korábban nagyon sokan szerepeltek ezen a listámon, mára azonban már jó néhányukkal sikerült kezet fognom. Aki azonban változatlanul a listán van: Neil Young, Tom Waits – a hazaiak közül pedig Medgyesi Gusztáv.

Egy-egy ilyen találkozásnál azonban bizony igen könnyen ledől a bálvány – kiderül, hogy ő is ugyanúgy “emberből van”…

Van valamilyen hobbyd?

Köztudottan “számítógépőrült” vagyok, ezen felül pedig imádom nézni a SpektrumTV-t, iszonyú jó dolgok mennek rajta! Ami pedig több mint hobbi, az a gombfoci… Igen komoly múlt van a hátam mögött eme sportágban!

Már eddig is sokakat segítettél sikerhez. Ha nem titok, kérlek, áruld el, hogy kik a kedvenceid a hazai, illetve külföldi porondon?

Ami biztos: nem a sztárok! Rengeteg olyan nevet tudnék mondani, akik totál ismeretlenek hazánkban, mégis csúcs, amit képviselnek és csinálnak! A szívemhez legközelebb a “nagy öregek” (pl.: Demjén Rózsi, Bródy, Zorán) állnak – igen sokszor kritikus szemmel figyelem az ő pályájukat is.

Van-e kedvenc dalszöveged?

Egyedüli kedvencem nincs. Ha hármat kiemelhetek, akkor az a “Ha volna két életem” a Piramis I-ről, az “Ugye, nem hiszed el?” az 1993-as Balázs Fecó és a Korál-albumról, valamint a “Ne légy kemény” Charlie-tól. Ez utóbbinak-legnagyobb sajnálatomra! – valamilyen okból kimaradt a szövege a könyvből…

Most éppen min dolgozol?

Három különböző stílus képviselőjével dolgozom szinkronban. Készül a Charlie IV. anyaga, miközben Balázs Fecó új szólólemezén is munkálkodunk – no meg a Deák “Bill” Gyula új anyaga is munkát ad számomra.

Távlati terveid?

Egyelőre a fent említett dolgok teljesen lekötnek. Távolabb látni csak akkor fogok, ha ezek elkészülnek. Ami azonban biztos: július 26. és augusztus 2. között ott leszek az Országos Rock Gyermekei Táborban, Tokajban. Remélem, az idén is lesznek olyan tehetségek, akik bebizonyítják: a rockzene újra feljövőben van!  

Szabolcsi Tamás

Hozzászólok