Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

R. I. P.

Ez itt már nem értelmezhető.
Ez itt már most nem felfogható.
Ha megtörténhet ilyen itt,
többé semmi nem segít.
Ez a bolygó most már elhagyható.  

Most már nemcsak gyáva, már gonosz is.
És elvadult, sötét.
Nincs több kérdés, amit feltennék.
Már csak egyetlen szorít:
MIÉRT!  

Hittük, hogy minden változó,
jöhet majd egy változás, ami jó.
Hol veszett el, nem tudom.
Nézőtéren? Színpadon?
Vége. Nincs több illúzió.  

Ha megtörténhet ilyen itt,
józan ész már nem segít.
Ez a bolygó most már elhagyható.
Ez a bolygó már csak bajt hordozó.
Ez a bolygó így már nem lakható.

Hozzászólok