Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

A többi túl kevés

Azt mondják, nagyon megváltoztál.
Hogy végül mégse hiába vártad a szerencsét.
Így van jól. De mégis látnálak már,
ha régi, ócska lomok közt őrzöd a nevem még.

Sétáltunk az őszi parkokban.
Ritkán volt annyi pénzünk, hogy beüljünk valahová.
Most önmagunkon nevetnénk biztosan,
de félek, a régi énem most is azt mondaná:

A tested, a lelked,
az életed kérem.
A többi szemfényvesztés.
A tested, a lelked,
az életed kérem.
A kevesebb túl kevés.
A tested, a lelked,
az életed kérem.
A kevesebb szemfényvesztés.
A tested, a lelked,
az életed kérem.
A többi az túl kevés.

Hozzászólok