Néha én már azt hiszem,
egy másik földön jársz.
Itt ülsz még az ágyamon,
de egy másik filmet látsz,
 és tompák, nem élnek
 a szemedben a fények.
 Ha valami rosszul változott,
 ha valami baj van,
 mért nem mondod el?  

Szótlan vagy és túl komoly,
és látom, hogy valami rág.
Én tudom jól, ilyen rossz napokon
csupa bajból van a világ,
 de van másik arca.
 Hogyan hozzam vissza?
 Ha valami rosszul változott,
 ha valami baj van,
 mért nem mondod el?     

  A felhőkön nem látok át.
  Jó volna, ha tudnám, mi bánt.
  És érteném, ha elmondanád
  – de a felhőkön nem látok át.  

Próbálom, ha rosszul is,
hogy őszintének láss,
mert itt ülök és nem tudom,
hogy segíthetne más,
 és még néhány mondat,
 és megint itt a holnap.
 Ha valami rosszul változott,
 ha valami baj van,
 mért nem mondod el?     

  A felhőkön nem látok át.
  Jó volna, ha tudnám, mi bánt.
  És érteném, ha elmondanád
  – de a felhőkön nem látok át.  

KGB, Szigorúan bizalmas, 1995.