Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Jókedvünk tele

Szomorú, ahogy szétszóródtunk.
Nyoma sincs már,
hogy volt egy társaság.
Nevetünk itt a fényképen,
egy távoli téli tájban.
Szép idők.
Voltak szép idők.  

Nevetünk ott a hóhullásban,
körülöttünk egy régi február.
Kiss Edit éppen hozzám bújt,
szinte elveszett, annyira fázott.
A délután lassan elfogyott,
jött az este az erdei házban.
Pattogó tűz és fűszeres borok.
És a holland lány
– szőke volt és szép –
Dylant énekelt.
Most is hallom még.  

Tudom jól, milyen olcsó lenne,
akárhogy is folytatnám tovább.
Volt egy tél – ez a fontos benne.
Voltak idők.
És volt egy társaság…

Jenei Szilveszter 1993.

  1. Emese:
    2009 December 26

    Tetszik a szöveg eszembe jutnak a régi emlékek amiket az osztálytársaimmal töltöttem még.
    Meg is jelent vlahaol ez a dal valamilyen lemezen?
    Én valahogy nemm találtamm sehol sem…

  2. hat:
    2009 December 29

    Kedves Emese!
    Nem tudok róla, hogy ez a dal megjelent bármilyen kiadványon. Még abban sem vagyok biztos, hogy készült belőle felvétel. Jenei Szilveszter akkoriban egy szólóalbum elkészítését fontolgatta, arra írtuk ezt a dalt – viszont a tervezett lemezből tudtommal végül nem lett semmi.

  3. Emese:
    2009 December 31

    Köszönöm az infót….
    Kár, hogy nem lett belőle semmi szivesen meghallgattam volna dal formályában is!

Hozzászólok