Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Mintha minden másképp volna

Elfogyott egy nap.
Újra itt hagyott egy éj.
Már nem jönnek nagy csodák.
Elviszlek haza.
Most már én vigyázok rád.
Aludj jól.
Mikor felébredsz, még mindig itt leszek.
Éppen főzöm az első kávéd.    

 Mintha így lenne már évek óta.
 Mintha minden másképp volna.
 Úgy, ahogyan keresem a megnyugvást.
 Mintha így menne már évek óta.
 Mintha minden másképp volna már.
 Kérlek, mosolyogj rám.  

Első éjszaka, mikor nem gondoltam rád.
Ne félj, nem voltam túl vidám.
Átölelt a zaj.
Pörgött minden, mint a szél.
Én azt mondtam, mára minden belefér.    

 Mintha így lenne már évek óta.
 Mintha minden másképp volna.
 Így akarom. Zene kell és változás.
 Mintha így menne már évek óta.
 Mintha minden másképp volna már.
 Mégsem vagyok jól.
 Minden arról szól,
 hogy így sem alakult jól.
  
  Volt egy pillanatkép.
  Csak összegyűjtött mindent, amit
  máshogy szeretnénk.
  Én se gondoltam át,
  mennyi minden képes megzavarni még,.
  de most már
  itt vagyok veled.

Minden képzelt bolt bezárt.
Már nem is látom, mit kínált.
Elviszlek haza.
Most már én vigyázok rád.
Aludj jól.
Mikor felébredsz, jön néhány mozdulat,
mintha az álom folytatódna.    

 Mintha így lenne már évek óta.
 Mintha minden másképp volna.
 Úgy, ahogyan keresem a megnyugvást.
 Mintha így menne már évek óta.
 Mintha minden másképp volna már.
 Kérlek, mosolyogj rám.

Hozzászólok