Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Akire szerelemmel nézhetek

Sokkal csendesebb lesz egyszer a világ,
Ha jön egy lány, akit már nem fognak a fegyverek.
Én is egész másképp hordozom súlyát,
ha jön egy lány, akire szerelemmel nézhetek.  

Hogyha rossz napokban elfelejteném,
hogy kire várok, és kire várnak rég az emberek,
fenn az égen, lenn a földön útra kel
az a lány, akire szerelemmel nézhetek.  

Aki kérdez, aki válaszra vár,
annak mondd el, mennyit hallgattál,
és hányszor állsz még ma is szótlanul.
De egyszer eljön váratlanul.  

Sokkal könnyebb lesz az egész életem,
ha jön egy lány, akire szerelemmel nézhetek,
és ha rossz a kedvem, arra gondolok,
hogy valahol valakit szeretnek az emberek.  

Aki kérdez, aki válaszra vár,
annak mondd el, mennyit hallgattál,
és hányszor állsz még ma is szótlanul.
De egyszer eljön váratlanul.  

Sokkal békésebb lesz akkor a világ,
és egy napon virággá változnak a fegyverek.
Talán él, talán jön, talán nincs sehol.
Az is lehet, nem anya szülte, csak a képzelet.

Hozzászólok