Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Senkié és mindenkié

Audio clip: Adobe Flash Player (version 9 or above) is required to play this audio clip. Download the latest version here. You also need to have JavaScript enabled in your browser.

Hagytál nyomokat rajtam,
mint csizmák az utcák kövén.
Vittél belőlem másnak,
de az már nem voltam én.  

Mindig csak erősebb lettem,
ahányszor elhitte más,
hogy végleg legyőzött engem.
Mindig volt még egy dobás.    

 Az utat kerestem
 titkosabb utak felé.
 Így vagyok most is
 senkié.

 Az utat kerestem
 titkosabb utak felé.
 Így vagyok most is
 senkié
 és mindenkié.  

A kapitány, a rossz vér, a sámán
mindörökre a testvéred már,
de nem látod, hova megyek innen
a fekete busszal, éjfél után.  

Mire a hajnal lehajol értünk,
jóba, rosszba belefáradtunk rég.
Holnap mindent úgy kezdek újra,
mintha mindent újra kezdenék.    

 Az utat kerestem
 titkosabb utak felé.
 Így vagyok most is
 senkié.
 Az utat kerestem
 titkosabb utak felé.
 Így vagyok most is
 senkié
 és mindenkié.

Hozzászólok