Tükör által, homályosan
Tükör egy másik arc,
ha minden más bizonytalan.
Ha úgy visz a lendület,
hogy nem is tudom, hová.
Mert úgysem látható,
csak tükör által, homályosan,
hogy változik a rossz, a jó,
és a másikban benne van.
Holnap fordulhat máshogy a föld,
ha egy súlytalan szárny
ma máshova rebben.
Bármi becsap, ha jól figyelem.
Még nem olyan,
de már nem ilyen.
Sok fontos tévedés,
sok újra játszott gondolat,
a folytonos változás,
hogy az maradj, aki vagy,
sehogy sem látható,
csak tükör által, homályosan,
és önmagában nincs sehol,
de az egészben benne van.
Holnap fordulhat máshogy a föld,
ha egy súlytalan szárny
ma máshova rebben.
Bármi becsap, ha jól figyelem.
Még nem olyan,
de már nem ilyen.
Holnap mozdulhat bárhogy a hold,
volt, ami lesz,
és lesz, ami volt,
csak máshogy.
Ne is vedd túl komolyan.
Már nem ilyen.
Csak még nem olyan.
Hogy ez mekkora nóta, atyavilág, hogy maradt ez ki nekem eddig?
Hozzászólok