Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Van egy őszinte dal

Amikor indultam, és semmit nem tudtam,
még minden szép és egyszerű volt.
Kerestem, kutattam, próbáltam, akartam
kimondani egy tiszta szót.  

És mégis máshogy szólt, mint ahogy vártam.
Túl sok volt még a hamis hang.
Még egyszer indultam, máskor és máshogyan,
s hittem, hogy célhoz érek majd.  

Kerestem, kutattam. Tudtam és vártam,
hogy írok majd egy őszinte dalt.
És mégis máshogy szólt, mint ahogy vártam.
Túl sok volt még a hamis hang.    

Eddig százszor nem sikerült,
 mégis mindig megpróbálom újból.
 Míg a lábam visz tovább,
 nem térhetek le az útról.     

Van egy őszinte dal.
  Bár túl sok a zaj,
  megérted, ha egyszer elénekelem.
  Van egy őszinte dal.
  Bár túl sok a zaj,
  megérted, ha egyszer elénekelem.

Hozzászólok