Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Gyertyák a téren

Egyszer végre ünnep volt.
Jöttünk minden ég felől
látni és együtt élni át,
ahogy a fal a földre dől,
és a hosszú éjszakát
lángok cseppje szórja szét,
és egész éjjel szól a dal
a kettétépett városért.

Gyertyák a téren.
Kövek a fal helyén.
Ami elmúlt, az ugye most véget ér?
Gyertyák a téren.
Romok a fal helyén.
Ugye elmúlt az, ami most véget ér?

Hittünk benne, hogy nincs határ.
Tudtuk, nem lesz mindig így,
de egyszer végre ünnep volt.
És talán épül már a híd.

Gyertyák a téren.
Kövek a fal helyén.
Ami elmúlt, az ugye most véget ér?
Gyertyák a téren.
Romok a fal helyén.
Ugye elmúlt az, ami most véget ér?

  1. kuka16:
    2009 July 7

    ez nagyon szép szám

Hozzászólok