Horváth Attila

Úton lenni – semmi. Útnak kéne lenni legalább.

Marathon letöltés

“1991-ben, amikor épphogy csak visszatértem önkéntes száműzetésemből, felhívott egy általam ismeretlen arc azzal, hogy csinált egy zenekart, és mindenképpen én kell írjam a szövegeket, a többit majd beszéljük meg személyesen. Az ilyen bejelentkezéseket mindig fenntartásokkal fogadom, de kapásból senkit nem utasítok el, ha nincs rá azonnal kézzel fogható okom. Megbeszéltünk egy időpontot, az ember feljött hozzám, bemutatkozott, Erdélyi László billentyűs, és hozott két nótát mutatóba. Nem hallgattuk meg, mert új zenéket kizárólag egyedül hallgatok meg, hogy egyértelműen kizárjak mindenféle külső befolyást. Azzal köszöntünk el, hogy majd meghallgatom a nótákat, és majd beszélünk. Néhány nap múlva rászántam magam, betettem a kazettát, aztán napokig a hatása alatt voltam. Valami nagyon eltalált. Magyarázhatnám bárhogyan, nem volna érdekes. A lémyeg, hogy beleszerettem a két nótába. Azonnal elhatároztam, ezt felvállalom, mert ezt nem tudom nem megírni. Viszonylag gyorsan jöttek az újabb és újabb felvételek, szép lassan elkészült egy nagylemeznyi anyag. Bevonultunk a stúdióba, kezdtük felvenni a nótákat. Akkor ismertem meg a zenekart, addig fogalmam nem volt, kik muzsikálnak a csapatban.

Erdélyi lászló volt a billentyűs (később övé volt az Unisex), Vámos Zsolt a gitáros (Exotic, PaDöDö, D, Nagy Lajos, ma Rock Band), Hetényi Pál az énekes (a legutolsó Ki MIt Tud győztese ének kategóriában), Szappanos György  (később Tátrai Band, Háború, stb.) a basszusgitáros és Berecz Endre (ex-Bikini) a dobos. Nevezhettük volna a társaságot akár szupergroupnak is, mégis fantomzenekar maradt. Egy lemez és összesen néhány klubkoncert maradt utánuk, amik visszhang nélkül múltak el. Néhány évvel később viszont, amikor a zenekar már nem is létezett, a lemez már nem is volt forgalomban, elindult egy érdekes történet. Kezdett a Marathon fű alatt terjedni, másolt kazettákon, diszkókban, házibulikban. Baráti társaságok terjesztették a maguk köreiben. Egyre több “nem buta zenére” vágyó fedezte fel valahogyan, és próbált hozzájutni bolhapiacokon, interneten – a nem létező zenekar elveszett lemeze kultuszlemezzé vált.

A megjelenés tizedik évfordulóján Vámos Zsolttal, a dalok zeneszerzőjével elhatároztuk, hogy csinálunk egy új lemezt. Azt mondtuk, egy CD-re ma már 70-80 perc símán elfér, ez nagyjából két hagyományos lemeznyi anyag – írjunk egy lemeznyi új nótát, és vegyük fel újra a régiek közül a jobbakat. Megtörtént. Végigjártuk a felvételekkel az összes kiadót, senkit nem érdekelt a dolog.

Most úgy döntöttünk, szabadon hozzáférhetővé tesszük az egészet. Hallgasson bele, aki szeretne, és töltse le bárki, aki szeretné. Ingyen.  Nem keresünk egy forintot sem, de inkább hallgassa néhány ember örömmel, minthogy valami páncélszekrényben elzárva pihenjen mindaz, amit mi magunk is örömmel hoztunk létre.”

Horváth Attila

A dalok innen szabadon letölthetők.
A legbiztosabb, mindig működő módszer a jobb egérgombbal a címekre kattintva a Cél mentése (Save target as…) opció alkalmazása.

Marathon 1992.

Ez a dal most nem mindenkié 

Megint egy éjszaka nem adott senkit

Poklok lovagjai

Dalok a szeptemberi hídon

Az első gyorsvonat Amszterdam felől

Időgép

Nagyvárosi éjszakák

Soha többé nem hallgatok bluest

Kopott házak hercege

Valahogy képzeld el

Instrumental

Marathon 2002.

Az 1992-ben megjelent lemezről itt is megtalálható dalok újra hangszerelt és újra felvett változatok.

Ez a dal most nem mindenkié

Csak a pénzem kérem vissza

Ő is

Lépcső Kaliforniába

Soha többé nem hallgatok bluest

Kopott házak hercege

Nagyvárosi éjszakák

Ezüst és kék

Elveszettek angyala

Rossz hírem van errefelé

Dalok a szeptemberi hídon

Az első gyorsvonat Amszterdam felől

Hova megy az utca nélkülem?

Időgép

Hova megy az utca…?